Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

U. Kerékgyártó Adrien: Részletek egy Ipoly menti magyar falucsoport viseletemlékeiből

kek jegy ruhájukat vették fel. Leány és menyecske egyaránt legfeljebb belinder kendőt kötött, csak az öregasszonyok vettek tőtött kacat. Az asszonyok fejkendője vastag selyem vagy 20 pengős bársony volt. Éjféli misére a lányok tiszta fehérben mentek, belinder kendővel a nyakukban, de hajadonfővel; az idősebbek barnában. Karácsony másnapján a pap is pirosba öltözött és a misén részt vevő fiatalság is. Ez a szín volt szokásban minden nagy ünnep másnapján. Karácsonytól nagyböjtig változatos színben a viselet: festőt, ternót egyaránt felvettek, de selymet nem. Nagyböjtben mindenki feketébe öltözött, még a lányok is. A hajukba is sötét szalag került. Gyümölcsoltó Boldogasszonykor (III. 25.) már színesedik az öltözet, de nem tarka. Az éles színeket kerülik. Húsvétra mindenki, de főként a fiatalság legszínesebb ruháját ölti fel. Feltámadásra a fiatalság fehérbe öltözik. Húsvét másnapján a fiatalság pirosban, a többiek kevésbé értékes szövetruhában mennek misére. Pünkösdkor tartják a tölgyesi templom búcsúját. Ekkor a legszínesebb a nők öltözete. A fiatalság lehetőleg új ruhában, egyingben, pruszlikban ment régen a nagymisére. Űrnapi körmenetben fehérben vesznek a lányok részt. 22. kép. Reprodukció a Regélő 1839. 44. számából, „Mosonvidéki népszokások" illusztrációja 28 Studia Comitatensia 5 433