Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

34 Gönyey S. 1938. 275. 1. 35 Kosa L.—Filep A. összefoglalja a palócokról szóló irodalom tanulságait, mely szerint a Honttói keletre és nyugatra eső népességet mint „keleti" és „nyugati" palócokat különböztetjük meg (Kosa L.—Filep A. 1975. 27. 1.). 36 Bátky Zs. 1930. 123—127. 1. az északi magyar vagy palóc háztípus leírása. 37 Vö. Bakó F. 1974. 217—285., uő. 1975. 175—219. 38 Pintér S. 1909. 201—202., Bátky Zs. 1930. 123—124. 39 Bátky Zs. 1930. 124—125. 1. 40 Bátky Zs. 1930. 135. 1. 10. ábra, ahol a kemence szája előtti tűzhely mellett még egy középpadka is van a konyhában. 41 A szobai búbos kemence meglétét Vámosmikolán és Ipolytölgyesen egy-egy adatközlő említette, de a ma meglevő konyhai kemencék közül egy sem búbos. 42 Ilyen kemencékről számol be Gunda Béla a Garam és az Ipoly felső folyása közötti területen tett gyűjtőútjáról (1940. 226—230.). Banner Benedek a Nyitra megyei Ság községben a század elején szintén kocka formájú kemencéket látott, melyek mellett már ott állt a takaréktűzhely (1914. 302.). E kemencék elterjedési területe tehát északi irányban, Szlovákia területén folytatódik. 43 Vö. Nóvák J. L. 1913. 56—57., Gönyey S. 1937. 293—294., uő. 1938. 275., valamint a zöld kályha egész elterjedési területén tapasztalható. A zöld kályha használata az egész Dunántúlról ismert. Továbbterjedve a Börzsöny déli lejtőitől Budapest— Gödöllő környékéig nyomon követhető. Használták az Északi-hegyvidéken és tőle északabbra, Szlovákia területén is. Lásd még: Bakó F. 1974. 240. 44 Gönyey S. 1938. 275. 45 Pintér S. 1909. 200—207., Istvánffy Gy. 1911. 1—15., Viski K. 1933. 21—23., Gunda B. 1934. 1—16., Vajkai W. A. 1937. 263—273., Gönyey S. 1939. 119—141., Bakó F. 1974. 217—285., uő. 1975. 175—219., uő. 1978. 92—99., Zólyomi J. 1974. 29—32. 46 Gunda B. 1934. 1—16., valamint Bakó F. a 45. jegyzetben idézett munkái. 47 Gönyey S. 1938. 276. 48 Györffy I. 1938. 239., vö.: Nagy Varga V. 1975. 14—19., Sőregi J. 1937. 159. 49 Papp L. 1939. 390. Hasonló rendeletek az ország különböző levéltáraiban fellelhetők, pl. Bakó F. 1974. 282. 50 Papp L. 1939. 389. 51 Vö. Bakó F. 1974. 249—257. 52 Szabó K. 1938. 79—100. 53 Nyári A. 1909. 142., Bakó F. 1974. 243—257. a füsttelenítés fejlődésének számos példáját mutatja be Heves megye területéről, Nógrádból pedig Zólyomi J. 1974. 30. 54 Ebner S. 1933. 3., 4., Vajkai A. 1940. 311., 314. 55 Vö. Viski K. 1933. 22. 1—3. ábra. 56 L. a 45. jegyzetben idézett műveket. 57 Bátky Zs. 1930. 134., 135. 3—4. ábra. 58 Gunda B. 1934. 1—16. 59 Gunda B. 1934. 5—11. 60 Gunda B. 1934. 8—9. 61 Vö. Gunda B. 1934. 8., Bakó F. 1974. 245. 36. ábra. 62 Pintér S. 1909. 201—202., Bátky Zs. 1930. 124., Bakó F. 1974. 226. 63 Gunda B. 1940. 228., Györffy I. 1930. 154. írja, hogy a kémöl sárlábat jelent, vagyis magát az anyagot, amiből készül a tűzhely és a kemence körüli padka. Bátky Zs. 1934. 110. azt írja, hogy Baranyában, Ormánságban is ismert ez az elnevezés és egyúttal tárgynévmagyarázatot is próbál adni. 64 Pintér S. 1909. 202., Gunda B. 1934. 5., Gönyey S. 1939. 127., Vajkai W. A. 1937. 267., Bakó F. 1974. 226., uő. 1978. 93., Zólyomi J. 1974. 31. 65 Ebner S. 1933. 2., 6., 8., Seemayer V. 1933. 58—63., Vajkai A. 1939. 181., uő. 1937. 123., uő. 1940. 318., L. Imre M. 1973. 239., K. Knézi J. 1973. 211. 66 Lásd a 65. jegyzet műveit. 67 Nyári A. 1909. 142., Fél E. 1938. 74., Vajkai A. 1937. 121., Bakó F. 1974. 249. 68 Ernyey J. 1906. 304. . 69 Gönyey S. 1939. 125. oldal ábrája. Gunda B. 1934. 1—16., Bakó F. 1974. 70 Török G. 1964. Ebben kimutatja, hogy Hont és Nógrád megyében a honfoglalók szlovákokat találtak, később a XIII. században németek telepedtek egyes községekbe (Nagybörzsöny), de a török előtt, minden faluban a magyar népesség volt több. A nagyobb népességáramlások a XVI. században kezdődtek. 71 Török G. 1964. 10. 72 Török G. 1964. 11., 15—16., 37. 398