Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

más, különböző részem is —, a kérdés csak az, hogy hol, hogyan hajtották végre a rendeleteket?

51 Szabó Kálmán a XVI. századi Kecskemét vidéki kétosztatú házakról kimutatja, hogy a földön fekvő kemencék szája már a pitvarba nyílik, előtte tűzhely van. De konyha-pitvar tagolódást nem jelöl.

52 Vagyis nincs beépítve az a középen nyitott fal, amelyen a kéménytartó gerenda nyugszik, s amely a pitvart kettéválasztja. Ezért kémény sem lehetett ebben az időben. A füst vagy az ajtón ment ki, vagy a pitvarból a padlástérbe jutva a tető végén hagyott füstlyukon távozott. Ez a megoldás volt ismert a keleti palócságnál, de ott eleinte a szobából vezette a kemence kürtője a füstöt a padlástérbe.

53 Ezért lenne lényeges levéltári vagy ásatási adatok alapján a későbbiekben tisztázni a Börzsöny vidéki konyha-pitvar átalakulás, illetve kémény használat helyi időpontját. Meg kell vizsgálni azt a kérdést is, hogy a Börzsöny vidéken kihalt szobai sárkemence melyik házvidék tüzelőtípusával tartott rokonságot. Átvétel egy másik házterülettől, vagy belső fejlődés útján jött-e létre? Mint tudjuk, lapos, négyszögletes kemencéket még a dunántúli füstöskonyhákban találunk. Ezekről azonban kimutatták, hogy újabb keletűek, a XIX— XX. század fordulójánál nem régebbiek.

54 Tehát körülbelül abból a korból származnak, mikor a Börzsöny vidékén már a kemencét a szobából kezdik kitenni a konyhába a falitüszel (sparhelt) hatására. Ezért nem lehet dunántúli átvétel. A palóc kemence továbbfejlődését viszont különösebb nehézség nélkül le tudjuk vezetni vidékünkre vonatkoztatva is. Ha a kürtös kemencék alakját vagy róluk készült rajzokat vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, ha a kürtőt vagy a sípot elhagynánk, a kemence száját a pitvar 391 43. kép. Öntöttvas sparhelt (Ferőcsény, F. 11 964) 44. kép. Füstölő az udvaron (Vámosmikola, F. 8955)