Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

olyan határterületén, illetve találkozási területén fekszik, amelyet minden égtáj felől érhetett és ért is hatás. Ez megmutatkozik a régi tüzelők és tartozékainak fajtáiban, valamint a terminológiákban. A több irányból érkező hatások alapján a különböző vidékek tűzhelytípusainak különös találkozása jött létre. E vidék népét etnikailag a nyugati palócókhoz soroljuk.

35 Azt várnánk tehát, hogy tüzelőrendszerük is a palócokra jellemző, a Bá'tky által egytüzelőjűnek nevezett háztípus legyen,

36 vagy legalább ezek korábbi emlékeit valamilyen formában megtaláljuk; mint az a Mátra, Bükk stb. környékén élő palócoknál tapasztalható.

37 Annak jellemzője a házból {szobából) fűthető — más néven belső tüzelésű — kürtös vagy sípos kemence, szája előtt tűzpaddal, amely fölött szikraés füstfogó — a cseresznyeg — helyezkedik el, ami a kürtőbe vezeti a füstöt.

38 Az ilyen kemencés ház pitvarában eredetileg sem tűzhely, sem kémény nincs.

39 Ezzel szemben az általunk vizsgált területen a házak kéttüzelőjűek, illetve külső tüzelésűek. A házban (szoba) van egy kemence, amelyet nem a házból, hanem a konyhából fűtenek. A kemence szája előtt egy nyílt tűzhely van, ezen főznek szabad tűznél. Mindkét tüzelő füstjét a szabadkémény vezeti el, ezáltal füsttelen a ház. A pitvar két részre oszlik egy középen nyitott válaszfallal: az első pitvarra és a hátsó konyhára, vagyis főzőhelyre. A házba (szoba) is a pitvaron keresztül lehet bejutni. Az itt felsoroltak az öt fő háztípus közül egyedül az alföldi vagy középmagyar házra illenék.

40 Igen, de a kutatott területen a szobában nem az Alföldre jellemző búboskemence

41 vagy annak változata volt található, hanem az első fejezetben ismertetett nagy terjedelmű, szögletes, lapos tetejű kemence volt általános, amelynek tetején aludni lehetett.

42 389 41. kép. Csikósporhelt l(Vámosmikola, F. 9072) 42. kép. Masina a konyhában (Perőcsény, F. 12 005)