Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Halász Péter–Suda Vilmos: Népi építészet és lakáshasználat változása a Börzsöny vidékén
kamrája, addig Diósjenőn és Perőcsenyben csak a legszegényebbeké épült a lakóházzal egy fedél alá. A kamra berendezésében és használatában már nem volt eltérés. Zsilipéit falú hombárokban tartották itt a gabonát, továbbá a szerszámokat, és a zsákokban tartott terményeket iis itt helyezték el. A kora tavaszi időben a fiatal baromfinak is itt szorítottak helyet. A szabadkonyihák lepadlásolását követően az40. kép. Rovott falú disznóól (Perőcsény) után a különálló kamrák közül egyre többet alakítottak át nyári konyhává, sőt szobává. A pince: Külön épületként szót érdemlő pincéket a vizsgált települések közül csak Diósjenőn és Perőcsenyben találunk. Ezeknek a falvaknak azonban számottevő érdekessége, mondhatjuk dísze a pincesor. A jenéi pindék egy helyen, a falutól északra húzódnák, a perőcsényieket két helyen találjuk: a faluhoz vezető országút mellett vannak a Delenkai pincék, a falu fölött pedig a Szőlőkalji pincék. Ez utóbbiak a régebbiek. ^ Ezeket a pincéket a domb oldalába vájtak, homokkőbe, belül részben téglából rakott boltív, részben pedig a természetes kő volt a faluk. A szegényebbeknek inkább lukpincéjük volt (36. kép), de általánosabb, hogy a pincenyílás elé pincegunyhót vagy pinceházat építettek. Az oldalfalak nélküli pinoegunyhók régen elterjedtebbek voltak, a legtöbbjüket már átépítették. Ezeket a gunyhókat általában nádal fedték és szelemenes tetőszerkezetük volt. A szelement — Perőcsenyben gerincfának is mondják — ollóágas tartotta (37. kép). 5 * A századfordulót követően azonban már inkább pinceházakaí építettek, ezek a vályogból, kőből, ritkábban téglából készült épületek adják a jenéi és a perőesényi (Delenkai) pincesor mai jellegét (38. kép). Ezeknél koszorúgerendás tetőszerkezetet alkalmaztak, a homlokzati részen a koszorúgerenda általában az előreugró sárgerendán nyugszik, s ily módon a bejárat fölé egy kis eresz hajlik. A pineéházaknak gyaikran nehéz, tölgyfából ácsolt ajtajuk van, s ezeket nagyfejű kovácsszegékkel szépen kidíszítették. A hegy alá nyúló pincék boltívét úgy készítették, hogy a megfaragott termésköveket zsaluzat segítségével habarcsba ágyazták. Ezt a megoldást elsősorban a pinoe ferdén lefelé tartó részén alkalmazták, a vízszintes részt már egyszerűen belevájták a homokkőbe. Sok pincében találunk a faliakban apró vak349
