Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Dóka Klára: Az Ipoly menti falvak történeti statisztikája (1550–1848)

máért, malomért, mészárszékért 151 Ft 87 kr.-t adtak. A robot nem volt számottevő. Igen sokféle munkát végeztek ezen a címen, amelyre 3—4 alkalommal 4—8 napot fordítottak, de az igával végzett robot a 30 napot egyik községben sem haladta meg. A letkésiek tavasszal 4 napot szántottak és vetettek, ugyanennyit arattak, szénát gyűjtöttek az uradalmi földön. Művelték a 20 kapás nagyságú esztergomi szőlőt, és szállították a dézsmabort; ősszel az üres hordókat. A börzsönyiek fuvaroztak, fát vágtak és a hordókat abroncsozták. A perőcsé2. kép. OL S 12. Div. X. No. 4—2. Hont megye főbb útjai a XVIII. század végén. Ezek az Ipoly vidékét elkerülik nyi jobbágyok a földesúr szakállosi és pásztói rétjeit kaszálták, szántottak az őszi és tavaszi alá, betakarították a gabonát, és két napot dolgoztak a majorsági szőlőben. Bernecén és Barátiban a fuvarozás kapott fő szerepet. A szőlőhegyért hegyvámot nem fizettek. A terményszolgáltatásokban az Уэ nem volt általános. Tésán, Bernecén, Kemencén, Perőcsényben, Vámosmikolán. Börzsönyben, Letkésen gabonából, bárányból, lencséből már csak fél kilencedet adtak. Barátiban nem fizették gabonakilencedet, hanem helyette bort szállítottak. A kenderkilencedet több helyen saját zsákjaik használatával helyettesítették. Tölgyesen, Barátiban és Letkésen baromfit, vajat, tojást, zöldséget adtak ajándék címén. Az úrbérrendezéssel a királynő egységesítette a jobbágyok birtokait és a földesúrnak járó szolgáltatásokat. Az egész telek nagyságát a vizsgált területen 18 holdban határozták meg. Ehhez 6 (Perőcsényben 8) hold rét és 2 p. m 32