Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Halász Péter–Suda Vilmos: Népi építészet és lakáshasználat változása a Börzsöny vidékén
val. 28 Ha azonban nagyobb ereszt akartak, akkor a pallásgerendát is megtoldották. Külön kell szólnunk a szabadkémény és a tetőszerkezet összefüggéséről. Szabadkéményes pitvarban a kötő- vagy pallásgerendák nem érik át a ház teljes szélességét, hiszen a kürtőn nem vezethetnek keresztül. így csupán a pitvar udvar felőli része fölött találhatók, s csapolással csatlakoznak a pitar közepén, a ház tengelyében húzódó kötőgerendához. E kötőgerenda alatt két kőlábra támaszkodik a szabadkémény belső részét alátámasztó kürtő-, mester vagy (Szokolyán) muntMgerenda. Ez jóval vastagabb a fölötte levő kötőgerendánál. Azonban a kürtő fölött is vannak szarufák, s ezeknek a pitvar hátsó falánál a pallásgerendák helyett valahová támaszkodniuk kell. A koszorúgerendás házaknál ez nem is jelentett gondot, mert a koszorúgerenda áthidalta azt a részt, ahol nem volt pallásgerenda. A német kötésű tetőszerkezetnél azonban, ahol a szarufa közvetlenül a pallásgerendára támaszkodik, szükség volt egy kiváltógerendára, amely a pitvar két szélső pallásgerenda ját a fal síkján kívül összeköti. Ebbe csatlakoznak azután a kürtő fölött levő szarufák. Ezt a gerendát váltógerendának vagy kürtőgerendának, Diósjenőn vekszninek, Perőcsényben kölökgerendának is nevezik (7. kép). A tetőfedés: A legrégibb megoldás a szalmafedél lehetett. Ennek az volt a lényege, hogy a hosszú szálú szalmát egyszerűen elterítették a tetőszerkezeten és karókkal, rudakkal leszorították. Ilyen házakat már nem találtunk a falvakban, s az adatközlők is csak halványan emlékeztek rá. Erre vonatkozóan Gönyeynél sem találunk utalást. Néhány, még ma is álló kertbéli szárazhel fedésmódja azonban azt mutatja, hogy ezt a megoldást alkalmazhatták valamikor, de már régóta csak a kisebb melléképülétekre teszik. A századforduló idején — a statisztikai kimutatás szerint — mind a négy faluban volt néhány zsindellyel, illetve deszkával fedett ház, ezek azonban — úgy véljük — elsősorban középületek lehettek, nem pedig parasztházak. Perő21 Studia Comitatensia 5 321
