Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Halász Péter–Suda Vilmos: Népi építészet és lakáshasználat változása a Börzsöny vidékén

Napjainkban Az elmúlt 2—3 évtized során épült házakhoz tartozó telkeken a megváltozott igények és lehetőségek hatását vizsgálhatjuk. Az új telkeken rendszerint csak egy család él, esetleg az öregekkel együtt. A ház körüli gazdasági tevékenység jelentőségének és méretének lecsökkenésével a régi gazdasági épületek feleslegessé váltak, illetve összezsugorodtak, s ami a fő: elváltak a lakóépülettől, ha alaprajzilag nem is, tömegükben feltétlenül. A napjainkra jellemző telek5. kép. Erdei vesszőből készült homlokzat (Perőcsény) elrendezésben nehéz valamiféle rendszert találni. Nem találja a helyét maga a lakóház sem, bár leginkább a telek utca felőli részére épülnek, hol egészen ki az útra, hol pedig jóval beljebb. A gazdasági épületek törpe maradványait a legtöbben ösztönösen a régi helyére, a lakóház mögé teszik, de megtalálhatók az udvar bármely részén, akárcsak a kút, az árnyékszék, a farakás stb. Nincs kialakult helye még a virágoskertnek sem. A LAKÖHÁZ Az I. világháborúig A vizsgált községek lakóházaira a pitvaros-szobás, vagy a pitvaros-kétszobás alaprajzi elrendezés a jellemző. Az I. világháború előtt épült házaknál a tornácról nyílik a pitvar vagy szabadkonyha, s innen juthatunk be a szobá(k)ba. Gönyey szerint ez a háztípus „az Alföld északi felének házterületéhez csatlakozik, amely terület lehúzódik a déli palócságtól, a Mátraaljától a Jászságig."

11 A fal: Az emberi emlékezettel ma már nem mérhetően távoli időben, tehát a múlt század nyolcvanas évei előtt fából építették a lakóházak egy részét. Gönyeytől tudjuk,

12 hogy a rovatékolt fal készítésekor az épületek vázát jelentő függőleges faoszlopok (cobor) rovatékába illesztették bele a szögletesre faragott gerendákat. Ilyen módon készült kerítést, disznóólat és pajtát még ma is találhatunk, főként Diósjenőn és Perőcsényben. A faépítkezés háttérbe szorulásával már a múlt század derekától megnövekedett a sárból való falkészítés jelentősége^ JCermészetesen régebben is raktak falat sárból, amint erre egy 1781-ből való szokolyai levél is utal: „... sárbú] 316