Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai
számba, 's napját 50. váltó xrba becsülték..." PML IV. 166. 6. Tölgyes úrb. pere, 1843. máj. 11. 49 PML IV. 166. 1. Baráti úrb. pere, 1856. febru. 27. 50 Továbbá „ ... mikép minden az úrbéri, úgy az irtvány föld birtokok is ház szám szerint osztasson ki az illető birtokosok között olly formán, — hogy azon ház szám mellynek tulajdonosán a kihasítás megkezdendő lesz, sors húzás útján határoztatván meg, a' sors által kijelelendő ház tulajdonos az első vetőre elsőre elégíttessen ki, utánna következvén az utánna következő számú házak tulajdonosai ... a lakosság kijelentette, hogy az ekkép megállapított sorozatot, a második meg harmadik vető felosztásánál ha a körülmények úgy kévánják, megfordítani szabad lehessen ... a' mennyire olly úrbéri birtokosok is vágynak, a'kik vagy belső telket nem bírnak, vagy úrbéri birtokjukat több volt úrbéres birtokosoktól szerezték meg, — ezekre nézve... a' sors húzás előtt kijelenteni kötelezettnek, hogy mellek úrbéres birtokoshoz kívánják úrbéri birtokjukat soroztatni azok közül, kiktől azt egyes részletekben meg szerezték..." EPL Arch, jur.-oec. et direct. Tit. N. 170. Kemenczei birtokrendezési és tagosítási ir. 1863. máj. 9. 51 PML IV. 166. 6. Tölgyes úrb. pere, 1861. máj. 10. 52 EPL Arch, jur.-oec. et direct. Tit. N. 170. Kemencéi birtokrend. ir. 1863. máj. 9. 53 EPL Arch, jur.-oec. et direct. Tit. N. 170. Kemencéi birtokrend. ir. 1863. máj. 9. 54 PML IV. 166. 2. Börzsöny úrb. pere, 1875. okt. 26. 55 PML IV. 166. 6. Tölgyes úrb. pere, 1861. máj. 10. 56 Pl. Nagybörzsöny tagosítási egyezségében kikötötték, hogy „A külön egyességi úton keresztül vitt szöllőváltság a jelen szerződés nem képezi". PML IV. 166. 2. Börzsöny úrb. pere, 1875. okt. 26. 8. pont. 57 EPL Arch, jur.-oec. et direct. Tit. N. 174. Kemencéi tagosítási ir. 1857. nov. 4. 88. f. 58 EPL Arch, jur.-oec. et direct. Tit. 174. Kemencéi tagosítási ir. 1863. ápr. 27. 12., 16. f. 59 EPL Tit. 26. Dom. Strig. с. 1803. márc. 12. 5. f.; és EPL Arch, jur.-oec. et direct. Tit. N. 37. Bernecei határrend. ir. 1877. aug. 91. f. 60 PML IV. 166. 2. Börzsöny úrb. pere, 1875. okt. 26. 61 PML IV. 166. 6. Tölgyes úrb. pere, 1881. okt. 17.; 1882. nov. 21. 62 EPL Arch, jur.-oec. et direct. Tit. N. 174. Kemence birtokrend. ir. 1857. nov. 4. 88. f. 63 Érdemes megemlítenünk a kemenceiek kérelmét: „Mivel hogy határunk olly silány hogy bár hol legyen a legelő marháinknak mégsem ad elegendő táplálást, hanem ezután is csak kézbül kénytelenítetünk azokat táplálni, azért: a' Telkek nevű düllőt, hol — minden birtokosnak van kisded darab szántó földje, Luczernásnak alakítandónak, a tagosítás alól ki hagyandónak óhajtjuk..." EPL Arch, jur.-oec. et direct. Tit. 174. Kemenczei birtok-rendbeszedés és tagosítás, 1857. nov. 4. 88. f. 64 PML IV. 166. 2. Börzsöny úrb. pere, 1875. okt. 26. 65 Előtte azonban minőségi becsűt kellett csinálni, amelyből jó leírást kapunk az erdőkről. Példaként a nagybörzsönyi erdőket vesszük figyelembe : „... a' volt úrbéreseknek a' fajzásuk fedezésére szolgálandó erdőt következő dűlőkbül kihasítani. És pedig jelesül a Vmikolai községi erdejétől hosszában a Perőcsényi Bányához ... a Börzsöny Mezőváros erdeje kihasítva úgymint : Ungerberg és Ungergrundbach — Magyarhegy —, mely Éjszak nyugoti, — Délnek és nyugotnak fekvő nagy hegy magaslatból áll, melynek részében több holdakra terjedő haszonvehetetlen kopár, sziklás részek vannak... Jelenleg bír ezen düllő 44—60 éves tölgy, cser és kevés állományokkal, melynek 4 /з része nagy erdei károk és kihágások következtében a szó telyes értelmében devastálva van... holdja ád 8 öl tűzi fát. — Kirchen Riegel bír egy 60 éves cser, és tölgy fa állománnyal, holdanként ád 18 bécsi öl fát, melynek 2 /io része épületi fának használható. — Verboteten wald, bír egy nagyon ritka, vén tölgy, — kevés cserrel vegyess fa állomással, melynek sarjadéka marha legeltetésnek korlátlan használata következtében mind elkorcsosodott és devasztálódott — jelenleg ád holdja 3 Д ölfát, melynek 4 /io része szerszám és épületi fának használható. — Ruchstatt — Rustok, Ruhe stete = nyugvóhely — 2 / 3 része már eddig mintegy 1 / 3 részén van körül belül 45 éves cser, tölgy, bükk fa állomány, mely holdanként jelenleg ad 9 4 /s bécsi ölfát. Gaslérten, bír egy nagyon meredek délnek fekvő oldallal, melynek több holdakra terjedő területe kopár szirtes és haszonvehetetlen... A többi terület, — egy körülbelül 77 éves tölgy és cserfa kevés szálasodott törpe növésű fa állománnyal van ritkán tőkésítve, melynek a hegy csúcsán fekvő része tökéletes lábon most már ki van száradva, — Ezen szinte nagyon devasztált erdőrésznek holdja jelenleg ád 7 4 /s öl tűzi fát. 20 Studia Comitatensia 5 305
