Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai

nem adhatott helyet. Ennek a gazdasági üzemhelynek elkülönültsége a falutól munkaszervezet tekintetében előnyt jelentett abban is, hogy a határbeli munkahelyek és a falubeli porta között helyezkedtek el. így alakulhatott ki az az életritmus, amely a fontos mezőgazdasági munkák elvégzésében (nyomtatás, szénabetakarítás, -tárolás, szőlőfeldolgozás, bortárolás stb.) és a mindennapi munkavégzés közbeni pihenéssel, illetve időnkénti szórakozásban valósult meg. 31. kép. Fedem és tetőszerkezet: A) keresztgerenda; B) fal; C) vízcsendesítő (oncigli); D) koszorúgerenda; E) szarufa. Nagybörzsöny 5. Teleképítmények — építkezés A hagyományos paraszti gazdálkodás üzemszervezetének megfelelően a gazdasági központ sajátos módon épült ki, viselte magán a mezőgazdálkodás sajátosságait. A porta legfontosabb építménye a ház, ahol a termelő család élt. Vidékünkön ehhez a lakásegységhez kamra (az utóbbi évtizedekben a gabonát tartották itt) s hozzá istálló is tartozott. Tekintettel a hűvösebb, csapadékos hegyvidéki éghajlatra, a takarmány készítés (széna), illetve a korábbi időszakban a gabonanyomtatás nem történhetett meg rövid idő alatt, fontos szerepet játszottak a pajták, ahol a kévékbe kötött gabona hosszabb ideig tárolható volt, a széna pedig száraz maradt az esős, csapadékos időszakban. A pajta egyik legfontosabb építménye volt a portának, s több változata található vidékünkön. Legrégibb változata a boronafalas és a gerendavázas, sövényfalú pajta, amely mind a gabona, mind pedig a széna tárolására szolgált. A nyomtatás nem bennük, hanem az előttük elkészített szérűn történt. A századunk elején épített pajták csak anynyiban különböznek a régebbitől, hogy nagyobbak, és péuással (Nagybörzsöny19 Studia Comitatensia 5 289