Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai

cellából tevődött össze.

86 A gazdálkodási viszonyok fejlődésével párosult a termesztett növények változatossága, amelyek már nem fértek meg a kötött, nyomásos földművelési rendszerben (ha egyáltalán érvényben volt is). Gazdaságának vetésszerkezetét vizsgálva részletesen ismerjük az 1946/1947-es mezőgazdasági évben termesztett növényeket: az őszi búza (vetésére 1946. október végén került sor a Patakganád, Patakganád kicsi, Temetőföld, Keresztföld, Keresztföld kicsi, Lucernás, Lucernás kicsi, Slátok nevű határrészeken); rozsot 1946. októ22. kép. Glázer Márton funtusán álló pajta (Scheien) ber közepén vetett a Pusztaszőlőbe. A tavaszi növények zömmel 1947 áprilisában kerültek a földbe: árpa 1-én és 3-án (Farkasvölgy, Magyarhegy kicsi), lóhere ápr. 2-án (Temetőföld és Lucernás), lucerna ápr. 3-án (Magyarhegy, kicsi), ápr. 30-án (Keresztföld kicsi), május 16-án (Magyarföld alsó), a zab ápr. 18-án (Hátulsó szőlők fölött), a takarmányzab ápr. 12-én (Magyarhegy nagy) és 13-án (Magyarhegy kicsi); a kukorica ápr. 25-én (Rózsaföld) és május 7-én (Gevend); a burgonya április 30-án (Sterichgrund), a takarmányrépa szintén április 30-án (Slátok), valamint a bab is április 30-án lett elvetve az Öregganádon. Május hónapban először a méznádat ültették el a Hátulsó szőZőben 3-án, majd 9-én a lencsére került sor a Farkasvölgyben, s végül utoljára a kölest vetették el május 13-án a Dik határrészen.

87 278