Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai

Kemencén „különösök" cím alatt az összegben szerepel még 1 kaszás rét és 6 kapás szőlő. Az urbárium behozatalakor pontosan meghatározták a jobbágy telki illetményét, összetevőinek nagyságát. A belső fundusra vonatkozóan megállapították: „Mivel az Jobbágyoknak kötelességeit 's minden Adózásit az Jobbágy Helynek Voltához, és Minéműségéhez kölletik szabni, ezek pedig nem mindenütt egyarányosak; hanem az Határoknak Mivoltához, és azoknak egyébb haszon Vételéhez, vagy-is Fogyatkozásaihoz szükséges azokat alkalmaztatni : ezért... egy egész Jobbágy Ház-Helynek belső Fundusa, az az Ház-Helye, annak udvara, szűrős és veteményes kertye olly nagy téres Hellyt foglallyon, a' minemű két Pozsonyi Mérő Mag alá kívántatik; a' mennyivel pedig azon belső Fundus kissebbnek találtatik; áztat a' külső szántó földököben, vagy Rétekben kölletik helyre hozni, 9. kép. Hidasai, Bernece ellenben a' mennyire két Posonyi Mérőnél nagyobb lészen, tehát az a' Külső Appertinentiákban számláltassák ..." Az arányosított belső telekhez tartozó szántóföld és rét nagysága — a földminőségnek megfelelően — különböző volt az általunk vizsgált falvakban : pl. Barátiban a 2 pozsonyi mérős fundushoz 20 hold szántót és 6 embervágó rétet, Tölgyesen viszont már csak 18 hold szántót, de ugyancsak 6 embervágós rétet számítottak. Ami különbség mutatkozik a szántók esetében, a Barátiban levő többlet a belsőségi házhely és a kaszálórét kisebb voltának következménye, amiért minden egésztelkes jobbágy 2 hold földet kapott (káposztásnak, kenderesnek stb.), ami ugyan a szántóföldhöz tartozott, de az onnan javadalmazott termést kilenceddézsma nem terhelte.

38 A birtokviszonyokkal együtt az irtásföldek helyzete is rendeződött 1770ben. A XVIII. század folyamán állandóan végbement az erdők irtása, ezáltal a szántók, rétek és a szőlők terjeszkedése. Az urbárium rendelkezése szerint 1770 után a földesúr nem vehette el erőszakosan a jobbágyok irtványait, de ha szüksége volt rá, becsű alapján kellett megfizetnie munkájukat. Mivel az irtvány tulajdonjogilag a földesúré volt, nem kerülhetett a házhelyek után kimért földek közé. Az 1770-es urbáriumot megelőző időszakban végzett irtások azonban, ha idővel már telekföldekké váltak, azok továbbra is használóik telki illetményében maradhattak.

39 17* 259