Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai

STUDIA COMITATENSIA 5. Szentendre, 1977. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból BÖRZSÖNY NÉPRAJZA NÓVÁK LÁSZLÓ (Arany János Múzeum, Nagykőrös) : A BÖRZSÖNY ÉSZAKNYUGATI VIDÉKÉNEK TELEPÜLÉS-NÉPRAJZI VISZONYAI Pest megye északi területe változatos tájra terjed ki; magába foglalja az Ipoly alsó folyása vidékét, valamint a természeti szépségekben gazdag Börzsöny hegység területét. Tanulmányunkban különösebb figyelmet az Ipoly folyó és a Börzsöny legmagasabb, központi tömege között meghúzódó falvaknak szentelünk: tüzetesebben vizsgáljuk Bernecebaráti,

1 Ipolytölgyes, Kemence, Nagybörzsöny településrendszerét, és tekintetbe vesszük továbbá a recens adatok alapján Perőcsény és Vámosmikola falvak telekrendszerét is. A fenti települések vizsgálatát részben az indokolja, hogy ez a szűkebb táj jellegzetes etnográfiai egység, ismertetése hézagpótló a néprajzi szakirodalomban.

2 Az északabbra fekvő, Ipoly menti helységekben (Baráti, Bernece, Kemence, Perőcsény) a palóc etnikum jellegzetessége nyomozható, de területünkön megtalálhatóak az egykori bevándorló németek, szlovákok települései is, így lehetőség adódik számunkra, hogy néprajzi vizsgálódásunk során — a településrendszer vonatkozásában — etnikai különbözőségüket, illetve egymásra (hatásukat megpróbáljuk körvonalazni. A jelzett települések kutatását továbbá előtérbe helyezheti, hogy rájuk vonatkozó levéltári adatok viszonylag nagyobb számban találhatóak, s így településrendszerük történeti-néprajzi vizsgálatára lehetőség adódik. Egy település komplex életjelenség. Meghatározott földrajzi környezetben létezik, s a helyi adottságok (domborzat, vízhálózat, éghajlat stb.) alapvetően meghatározzák az életlehetőséget: a társadalmi-jogi viszonyoknak megfelelően a földhasználatot, a gazdálkodási rendszert, illetve a település szerveződését. Ennek a sajátos tájban, meghatározott társadalmi közegben létező, mindezek együtteseként sajátos módon kialakult határú és belsőségű települések vizsgálata a településnéprajz célkitűzései közé tartozik. A recens anyag alapján lehetséges az elmúlt fél évszázad település-néprajzi viszonyainak feltárása, hiszen a jelen társadalmi-gazdasági változások közepette is őrzik még a falvak régi településszerkezetüket, a hagyományos paraszti gazdálkodásnak és életmódnak, társadalmi szervezetnek megfelelő telekrendszerüket, illetve a telki berendezkedésüket. A történeti adatok birtokában kutatásunkat kiterjeszthetjük korábbi időszakokra, amelyek feltárására az emberi emlékezet nem vállalkozhat, vagy semmi információt nem képes szolgáltatni. Az életmódnak megfelelő településszerkezeti változásokat néprajzi módszerrel — történeti forrásanyag alapján — a XVIII. századig tudjuk figyelemmel kísérni. E tanulmány célkitűzése jellemezni azt a tájat, ahol a falvak megtelepültek, s meghatározott társadalmi-gazdasági körülmények között az élet keretét alkották. Különös figyelmet fordítunk a településrendszert átható telekrend16* 243