Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidéke falvainak szőlőművelése

követően ilyen pincék készültek, az épületek később kerültek föléjük. A határban álló présház (mint a szőlőfeldolgozás helye) lehetőséget teremtett arra is, hogy más, nem szőlővel kapcsolatos gazdasági munkáknak is helyet adjon (pl. nyomtatás, gabona- és szénatárolás). Ilyen vonatkozásban a szőlő, illetve az építménye fokozottabban kapcsolódott a gazdálkodás szervezetébe, s közrejátszott annak üzemszervezeti megosztódásában. Tekintettel arra, hogy falvainkban (Bernece kivételével, ahol csak pincék találhatóak) a présházak, pinceházak csoportosan jelentkeznek, így az egész településrendszer funkcionális megosztottságát eredményezik. Mindez legsajátosabban Nagybörzsönyben mutatkozik meg, ahol a szőlőgazdálkodásnak különösebb rendeltetése volt: a Pázsiton kialakult üzemhelyek térben is szoros kapcsolatban álltak a belső portával, üzemközponttal, s e tekintetben a „kétbeltelkűség" sajátos variációja dokumentálható.

36 JEGYZETEK 1 Fényes, 1847. 191—192. 2 Keleti, 1875. 5. 3 Fényes, 1847. 192. 4 Láng, 1955. 309—332. 5 Kachelmann, 1870. 6 Kachelmann, 1855. 7 Fekete, 1943. 106., 120., 130., 140. 8 EPL Prot. 101. Conscriptio Archi Eppati, 1725. nov. 2. 290—291., 288—289. 9 EPL Prot. 102. Conscriptio Archi Episcopati Dominorum (év nélkül, a XVIII. század közepéről). 10 PML IV. 166. 1. Conscriptio Vinorum Barathy ... 1770. nov. 8. 11 EPL Prot. 110. Conscriptio Archi Eppatus Strig. Tom. II. Dom. Strig. 1800. 482— 503., 270—313., 368—388. 12 Keleti, 1875. 308—309. 13 Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870—1970. Földterület III. Községsoros adatok. Budapest, 1972. 200—201., 203—204., 212., 195. 14 A település-néprajzi viszonyok részletesebb ismeretéhez lásd „A Börzsöny hegység északnyugati vidékének település-néprajzi viszonyai" с tanulmányt, e kötetben. 15 Vö. Szokolai, 1856. 104—112. 16 OL Oculata Metorum Tenenorum Dios-Jenő-Kemencze pro parte... Esterhazyani peracta. No. 86. Fasc. С Nro: 148, X/a. Repos: 93. 17 EPL Prot. 102. Conscr. Archi Episcopati Dom. (év nélkül, a XVIII. század közepéről); OL Kamarai Térképek S. 11. No 782: 1. 18 EPL Tit. 26. Dom. Strigonense. 1803. márc. 12. 5. f. 19 PML IV. 166. 6— Boglár Anna contr. 1831. márc. 8.; vö. Kecskés, 1969. 296. 20 Vö. Szokolai, 1856. 109. 21 PML IV. 166. 2. Börzsöny úrb. pere, 1875. okt. 26. 22 Az irtás emléke még ma is él. Az idős emberek emlékeznek, hogy apáik mindig meghagyták a vadon nőtt körte-, alma-, cseresznye- stb. fát. 23 Keleti, 1875. 83. 24 OL Esterházy Repositorium 23. 5. Tit. Fasc. É. Nr. 159—287. 651. pag. 25 Vö. Keleti, 1875. 74. 26 Kecskés, 1967. 223—249. 27 Az említett falucsúfolók kapcsán érdemes felemlítenünk, hogy Kemencén a berneceieket vadrácoknak, a diósjenőieket bunkóknak, a perőcsényieket zsírosszájúaknak, a börzsönyiekre mondták még, hogy keresztbet vitték a létrát az erdőben. A kemenceieket — saját beismerésük szerint — azzal csúfolták, hogy „eltörték a reszelyt" (Egy kemencéi gyerek pánttal vitt cserépsirányba tett reszely levest a határban dolgozó édesapjának, de útközben elesett és eltört a cserépedény. Sírva ment az apjához, és mondta neki: „édesapám, eltört a reszely"). Pálinkás József né (74 é.) közlése. 28 Vincze, 1958. 88—103. 240