Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidéke falvainak szőlőművelése

Falu Ház Búza Kevert Must kejl akcse kejl akcse pint akcse Börzsen 45 273 3 260 230 1380 6 019 18 057 Perőcsin 30 225 2 700 165 990 1345 4 035 Tölgyes 16 180 2 160 260 1560 250 750 Vámos Nikola 30 175 2 100 330 1980 1450 4 300 A XVII. század török megszállás alatti időszakából adatokat nem ismerünk a szőlőkre vonatkozóan, azonban a XVIII. századból igen. A XVII. század második felében vidékünk településhálózata megszilárdult. Részben a visszatelepülök, részben pedig telepesek népesítették újra a falvakat. Nagybörzsöny kivételével magyar lakosság került vidékünkre, míg Nagybörzsönybe németek települtek (részben Vámosmikolára is). Az esztergomi prímás uradalmához tartozó falvak közül 1725-ben Börzsönyben a 125 jobbágy birtokában 632, Kemencén pedig a 38 1

Д telken ülő jobbágyság, a 22 zsellér és az 5 hazátlan zsellér összesen 197 Vs kapás szőlővel rendelkezett.

8 Ugyancsak a prímási falvak XVIII. század közepéről való összeírásában Bernece is szerepel már 391 kapás szőlővel, Börzsönyben 632, Kemencén pedig már a korábbihoz képest jóval több, 702 kapás szőlőterületet tüntettek fel.

9 Az 1770-es urbárium az esztergomi káptalan birtokához tartozó Barátiban a 24 jobbágy használatában 181, a 23 zsellérnél pedig 63, összesen 244 kapás szőlőt talált.

10 A XVIII. századi szőlőtelepítések során a nagyobb arányú fejlődés — az érseki uradalmi falvak esetében — Kemencén ment végbe, ahol a század első felében megháromszorozódott a szőlőterület nagysága, s a XVIII. század végére pedig négyszeresére emelkedett, míg a két másik helységben viszonylag stagnált a szőlőtelepítés. Az 1800. évi összeírás szerint a három prímási faluban következőképpen állt a helyzet:

11 Falu Jobbágy Zsellér Szőlő Bernece 50 69 685 4

/

8 kapás Börzsöny 61 207 699 4

/s kapás Kemence 90 60 1100 3

/

8 kapás A XIX. század folyamán a szőlőtelepítés falvainkban tovább folytatódott, s a legnagyobb területet az 1870-es évekre érte el. Az 1873-as statisztikai felmérés szerint következőképpen alakult a szőlő helyzete falvainkban:

12 Falu Baráti Bernece Ipolytölgyes Kemence Nagybörzsöny Eerőcsény Vámosmikola Szőlősgazda Terület kat. hold •-öl 50 26 520 145 84 1150 82 52 38 250 103 1348 280 367 _ 145 702 — 180 128 1560 220