Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között
110. kép. Gazdasági udvar 1920 körül (Vámosmikola, repr. F. 12 001) A termelő táj egyensúlyát (munkaerő-felhasználás, terményösszetétel) az életmódváltozásból, a határ külső képéből is leolvasható (az ötvenes évek végétől teljessé vált) termelőszövetkezetek teremtették meg. A legjobb földek, a jó szántóterület közepén fekvő Vámosmikola központi szerepet kezd betölteni. À hagyományok figyelembevételével, jól szervezett és gépesített gabonatermesztés, erőteljes állattenyésztés, nagy kiterjedésű kertkultúra (málna, szőlő) és az erdők korszerű hasznosítása jelenti a terület földművelő gazdálkodásának irányát. A földművelésből élő lakosság száma rohamosan csökkenő, ugyanakkor az azonos területre számított terméseredmények állandóan nőnek. Korszerűsödik a művelés, a termék- és állatállomány-összetétel. Vámosmikola és Szob kivételével a falvak népe egyre inkább apad az ipar, a város vonzása miatt. Üj erővonalak vannak kibontakozóban. Tésa, Perőcsény, Nagybörzsöny falvaiban az elnéptelenedő házakat üdülőnek vásárolják fel. A szövetkezetek szerveződő melléküzemágai, a lassan kibontakozó, települő ipar fogja várhatóan megoldani a helybeni foglalkoztatást. A számtalan új tényező eredőjeként a táj ismét újabb arcát, sajátosságait figyelhetjük meg néhány év múlva. JEGYZETEK 1 Ezt a megállapítást a tanulmányban igyekszünk többoldalúan bizonyítani. A szomszédos csehszlovákiai terület részletes vizsgálatára nem volt alkalmunk. Csupán a Magyar Néprajzi Atlasz Palást és Csáb községekből való — részben általunk gyújtott adatait használhattuk fel. 2 tétben*' SZabÓ S '' N ° Vák L '' KOCSÍS — Nagy Varga tanulmán y ai a jelen kö3 Bakács I. 1971. 4 X Ö ';n?f k !f5 s L 197L 225-' vala mint a falvak címszavainál és Dóka K. 1977. Török LT. 19Ö4. 45. 213
