Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között

rázdákban vagy a végeken, ha több volt, akkor a föld elején vagy a végén egy sarokban termesztették. A kender az önellátó falu egyik fontos terméke volt a felszabadulás előtti évekig. Minden gazda termelt kendert az erre a célra fenntartott földeken (kenderesek). A jobbágytelek mértékében járt a kenderföld is, 80—150 négyszögöl. A magvas és a virágos kendert külön kezelték. Különösen Nagybörzsönyben, Ipolytölgyesen, Ipolydamásdon volt jelentős a kendertermesztés és -feldolgozás, ahol önálló takácsok is dolgoztak.

96 Bizonyítéka a múzeumainkban őrzött (Szob, Vác) nagyszámú, mestermunkáról tanúskodó szőttes. A falvakban ma is megmutatják, hol voltak a kenderáztató helyeik az Ipolyon. 51. kép. Törekrúgó gereblye (Ipolytölgyes, F. 11 851) A táj jelenlegi képének meghatározója az új szántóföldi termény, a málna. A kiskertek sarkából a modern, gépi technikával művelt, százholdnyi területek növénye lett, mintegy 10—16 éve. Tésán a háború előtt is volt egy összefüggő darab. Vámosmikolán és másutt is úgy emlegetik, hogy termesztése Tésáról indult el. Szinte teljesen megváltoztatta a korábbi termelési struktúrát. A hagyományos szántóföldi növények adtak részben helyet a málnának. Elsősorban azonban a partosabb, kövesebb, gyengébb talajú, napnak jobban kitett helyre telepítették a málnát. Ezek jó része a felhagyott szőlőhely. Kemencén 16 éve termelik a málnát nagyban. Ipolytölgyesen 1956-ban 22 család foglalkozott vele. Tésáról és Perőcsényből hozta a vesszőket. Az István-majorban, nagyüzemi körülmények között látták először az Állami Gazdaságban.

97 Piaca Nagybörzsöny, 166