Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között

hegye volt csak egy kicsit a földben, a föld tetején nőtt szélesre, erősre. Az őszi, jó mélyen szántott földet kedveli. Búza után is jó volt. Csak erős földben (jó talajú, trágyás, megmunkált) terem, hitvány földben, kavicson nincs répa. Az asszonyok, gyerekek egyezték, horolták, nagyon sok munka volt vele. Cukorrépa nem volt, csak az ötvenes években erőltették, de nehéz volt a szállítása. Csak az uraság termelt az István-majorban cukorrépát a háború előtt. Vámosmikoláról Ipolybélbe (Csehszlovákia, 1912-ig és 1939—1944 között) jártak részibe cukorrépát szedni. Feléből ásták, nagy kocsikkal hordták haza takarmánynak, vagy leadták a gyárnak, pénzt is kaptak és preszlinget (répaszelet) takarmánynak. Ipolytölgyesen (Dinnyeföld) dűlőnév és az emlékezet is őrzi a dinnyetermesztést. Bernecébarátitól Letkésig előfordul időszakonként a dinnye. Vörösben! és sárgadinnyét termeltek, amit a többi zöldségféléhez hasonlóan a környék piacain értékesítették. Az adatközlők már nem termesztettek szántóföldi méretekben. Ugyanígy csak emlékek őrzik a dohánytermesztést is. Ugyancsak Ipolytölgyesen, a török kiűzését követő időszakban voltak dohányültetvények. Emberemlékezet óta nem termelnek dohányt. Az elsorolt fő termények közül — amelyek a parasztgazdaság közvetlen vagy közvetett (feletetett takarmány) jövedelmét adták — nem sok növénnyel foglalkoztak. A háztartás hasznára sokkal több növényfajtát termeltek, mint közvetlen értékesítésre. Az irányított termelési rendszerben (pl. az 1947—1954-es évek eleje) a terményféleségek összetétele egyik évről a másikra is jelentősen megváltozott (napraforgó, méznád, repce, gyapot stb.), és szinte nyomtalanul tűntek el a termelési rendszerből. Barátiban 1769-ben gabona-, bor-, méh-, kukorica- mellett lucerna-, borsó-, 48. kép. Cséplés tüzesgéppel (Vámosmikola, 1920 körül, repr. F. 8978) 164