Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között

A kapások közül a legelterjedtebb a burgonya és a kukorica. A krupli, kompér fajtája elég sokat változott a visszaemlékezők szerint. Hamar elfajzik és nem terem, gyakran kellett cserélni, így aztán gyorsan vál­totta az egyik fajta a másikat. Kék-, rózsa- (őszi, tavaszi), szesz-, imperátor-, gülbaba-, zsemle-, kiflikrumpli. 89 Szokolyán 1938-ban még fekete-, jakab- és viskikrumplit ismertek. 90 Először a mellékföldekben volt, de az ugarok elmara­dása után a forgókban volt helye. A tízholdas gazda 600 ölet vetett. Nem na­gyon adtak el belőle. Konyhára, állatoknak elegendő mennyiséget termeltek. Ipolytölgyesen kissé nagyobb volt az arány, kereskedtek is vele. A kukorica, kukurica nagyobb jelentőségre tett szert, mint takarmánynö­vény. Minden részét takarmánynak hasznosították. Az iratokban korán elő­fordul. Először ez is a mellék- és kisföldekben jelenik meg, majd hosszú ideig a maradvány- és irtásföldekben termelik. Baráti község úrbéri perében (1769) szerepel a kukorica, és dézsmát is kell adni belőle, bár megjegyzik, hogy nem mindig terem meg (érik be). 91 Legelterjedtebb a nyolcsoros (nyócas, Ipolytöl­gyes) és lófogú fajta (14. kép). Nem nagy termésű, de jó érésű, biztos fajták voltak. Gyengéjibe ebből ettek főzve. Volt száznapos, aprószemű, kiscsövű ku­korica. Hasonló a fillér- és a csinkvanti-, valamint a fehérkukorica. 92 A fehér hamar beérett és leették a vadak, ezért nem volt jó. Ezeket a kukoricákat cse­rélgették egymás között. Most nagyon jó hibridek vannak, a magtárakból szer­zik be a vetőt. Bő termőek, de majdnem minden évben új mag kell. Pattogatni való cfergli- és búzakukorica nem volt sok, csak érdekességből termeltek néhány szálat a kertekben, répa-, krumpliföldek szélén. A másikkal együtt nem lehetett, mert összeházasodott (elfajzott). A liba, sertés szerette, jó hizlaló volt. Maguknak rostán pattogtatták ki, parázs fölött, téli estéken, böjt­ben, ínséges években emberi táplálékként is jelentős a kukoricaliszt. Búzával 45. kép. Cséplés lóhajtású járgányos géppel (Vámosmikola, repr. kb. 1916. F. 12 029) 162

Next

/
Thumbnails
Contents