Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között

láncot vetettek át két helyen, és így vontatták. A gazda rajta állt, és a lánc végébe akasztott kötélbe kapaszkodott. Ha úgy adódott, kölcsönözték is egymásnak a szerszámokat. Különösen a mezőn került erre gyakran sor. Ha például valamelyik gazda előbb végzett a munkával, mint gondolta, vagy a föld minősége és egyéb okok miatt máskép25. kép. Répa-, krumpli- és szőlőkapák l(Vámosmikola, F. 8911) pen alakult a munkamenet, a közelben dolgozó szerszámot (ha a tulajdonosával nem volt éppen haragban) kölcsönkérte. Főleg tüskeboronát, fogast, hengert, néha még ekét is kölcsönöztek. Az ilyen alkalom nem volt rendszeres, a kölcsönzést természetesnek tartották és nem vártak ellenszolgáltatást érte. Növények A legutóbbi időkig a természet ölén élt a falvak népe ezen a tájon. Az erdő, a dombok bokrai vad- és szelídgyümölcsöt, ezernyi fűfélét kínáltak, és az ember élt vele. Az alföldi földműves ember a termesztett növényein, a határ füvein kívül aligha tudott egyéb hasznot húzni a határból. Néha a szerszámfával is baja volt, bár ez a gondja többnyire az akácosok elterjedésével megoldódott. Itt, az erdők szomszédságában, a hegyek lábánál a legutóbbi időkig öszszefonódott a termesztett növények és a természet adta növényvilág hasznosítása. Külön tanulmányt érdemelne, hogy milyen fát, növényt ismer és mire használ egy-egy táj lakossága. Számtalan apró növényt gyűjtenek gyógyításra, táplálkozásra. A padlásokon összekötött növénycsomók sorakoznak ma is. Jelentős 26. kép. Kapák sorozata a Vámosmikola, Börzsöny u. 27. számú gazdaságban (F. 8903) 152