Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Dóka Klára: Az Ipoly menti falvak történeti statisztikája (1550–1848)

Az 1597-es összeírásban az összportaszám az előző évekhez képest is majd« nem Vö-re, 1554-hez képest Vio-re csökkent. Ezt a török hirtelen betörése okozta. Az 1593-as állapothoz képest éppen az egyenletesen fejlődő Letkésen volt nagy a változás, ahol a porták száma 7,5-ről 0,5-re csökkent. Az összeírok nem vették figyelembe az ideiglenesen elmenekült lakosságot, sem annak birtokát. A XVI. század második feléből — 1564-ből és 1572-ből olyan dicális összeírások is rendelkezésre állnak, amelyekben az összeírok — az eredeti szabályoknak megfelelően — a nem adóköteles családfőket is feltüntették.

10 1564 Csoport L T Bö V P К Be Ba bíró 1 1 1 1 1 1 1 1 malom 2 1 3 — — — — — zsellér 5 10 7 24 30 35 7 3 elhagyott telek 2 7 4 1 9 2 6,25 2 puszta 6 — — — 1 17 2 — szegény 4 — 44 12 13 26 30 8 adómentes — — — 18 1 3 — — összesen 20 19 59 56 55 84 46,25 14 1572 zsellér 8 9 6 19 6 33 14 3 elhagyott telek 3 8 7 7 6 6 10 5 Az 1564-es összeírás szerint a zsellérek, pusztatelkek és egyéb adómentesek (családfők) száma mind a 8 községben felülmúlta a portákat. Letkésen kétszeres, Tölgyesen háromszoros, a többi településeken négyszeres volt az eltérés. 1572ben Letkésen és Börzsönyben a zsellérek és az elhagyott telkek száma nem érte el a kétszeresét a porták számának, Bernecén viszont nyolcszorosa volt. A két összeírás közötti különbséget azonban bizonyára nem gazdasági tényezők, hanem az összeírok módszereinek változásai okozták. A XVI. század végére a porta fogalma teljesen elhomályosult. Az 1598:3. te. értelmében egészen 1601-ig a lakott házat tekintették adóalapnak, függetlenül a benne élők számától. Mivel egy házban több nemzedék élt együtt, a lakott házak száma itt sem volt egyenlő az adózó családokéval, azonban a telkek megosztásából származó eltolódásokat sikerült elkerülni. 1598-ból és 1599-ből maradt fenn 8 község házösszeírása. Érdemes összevetni a házak és a porták számát is. A dicális összeírás bemutatásánál láttuk, hogy az 1597-es esztendő kivételnek számít, ezért az összehasonlítást 1593-hoz képest is érdemes elvégezni. 1593-ban átlag 4—5 ház jelentett egy portát, míg 1597-ben 10-nél több tartozott egyhez. A házösszeírásban ugyanis az ideiglenesen üresen hagyott házak is szerepelnek, míg a portális öszszeírásoknál csak a lakott házakat vették figyelembe. A házakon alapuló adókivetés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 12