Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Kocsis Gyula–Nagy Varga Vera: Perőcsény és Vámosmikola állattartása

A libát és a ludakat is évente kétszer koppasztották. A másodszori koppasz­tás csak akkor maradt el, ha a libát hízóba fogták. Egy-két libát már a búcsúra (július 22.) és a szüretre is hizlaltak. Ezt 1—2 hétig hizlalták, ez volt a pecsenye­liba. ősszel, amikor volt kukorica, akkor fogták be a legtöbb libát tömni. A hízott libát piacra vitték. A töméssel nem bajlódott mindenki, a magló liba (nem hiz­lalt) is jó áron kelt el. Az I. világháború előtt az Ipolyságra jártak piacra. Perőcsénybe Mi'koláról és Kemencéről járták tojást szedni. Csirkekofa nem volt, mert elsősorban min­denki a saját háztartása számára termelt, és csak a felesleget értékesítette a piacon. Ezt is elsősorban Vámosmikolán a csütörtöki és vasárnapi piacnapokon. Kisebb mennyiség a szobi és esztergomi piacra is eljutott. A baromfi ültetésének szokásai és hiedelmei Az ültetés és a kelés időpontját gondosan választották meg, ebben többféle szabály és hiedelem érvényesült. Kora tavasz a tyúk ültetésének legkedveltebb időszaka. Márciusban, áprilisban ültetnek, hogy legkésőbb május közepéig ki­keljen. Június hónapban nem szabad csibének kelni, mert „a nyári forróság megeszi". A fiatalabbak (ma 40—50 évesek) is jól emlékeznek még a legáltalá­nosabban elterjedt, egyszerűbb szabályokra. Ilyen, egyben országosan elterjedt hiedelem, hogy a csipkerózsa nyílására kelt csirke beteg lesz, elpusztul. Másod­szorra nyáron ültettek, mert úgy vélték, hogy a két boldogasszonyközi (augusz­tus 15. és szeptember 8. között) csirke is jó. A naptári napok közül a pénteki és csütörtöki napot kerülték. A péntek sze­rencsétlennék számított más munka elkezdése szempontjából is, így nem kezdtek pénteken szántóföldi munkát sem. A csütörtökön ültetett tojásból sok gúnár vagy sok kakas kel, ezért nem szívesen ültettek ezen a napon. Sokan emlékeznek arra, hogy az öregek jegyre ültettek. De nemcsak ülte­tésnél nézték meg a napi jegyet, hanem akkor is, ha új szántóföldi munkába kezdték. 1949-ig a faluban olyan kalendáriumot használtak, amelyben a napok mellett csillagképek jegyei állták. És „bármely munkába kezdtek, mindig meg­nézték a jegyet", ha kedvezőtlennek ígérkezett a jegy, inkább vártak néhány 24. kép. Ülő tyúk a fészer vakablakában. Vámosmikola 122

Next

/
Thumbnails
Contents