Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)

zik, akkor is szól. Egyéb madár, pl. a kakukk nem is szólal meg csak akkor, amikor árpaharmatvizet szedhet a frissen kikelt zöld árpa­vetésről. Ezek a névnapok már az év kezdetén vannak, velük kezdődik az év. 14. SZILVESZTER, ÚJÉV A karácsonyi ünnepek elteltek, jött a szilveszter. A szilveszterre nagy volt a készülés, nemcsak a vidámság miatt, hanem ez az év utolsó estéje az új év küszöbén, ki tudja, a jövőt megérik-e? Iparkodott a hálaadásra az egész falu. Odahaza még a ka­rácsonyi széna ott volt az asztallábon, amelyet karácsony böjtjén tettek oda. A karácsonyi morzsa dombocskát alakított az asztal sar­kán, felkiáltójelként helyezkedve el a meleg kis házikók asztalán. A lányok öltözete azonos volt a karácsonyi éjféli misére öltött ruházattal. A templomban még mindig a karácsonyi énekeket éne­kelték és a Tedeumot hálából, akik megérték e napot. Ismerteti a pap azok számát, akik elköltöztek (vagyis meghaltak) közülünk. Hány férfi, hány nő és hány gyermek, vagy fiatal. Hányan kötöttek házasságot ez évben, hány gyermek született (fiú és lány) és így to­vább. A befejezés után hazatér minden rendes ember az otthonába. Közös vacsora van: kolbász, sült hús, túrós rétes. Utána a fiatalság elment a szilveszteri bálba. Szilveszteri Hagyományos, hogy szilvesztereste és újév napján „disznóságot" törvények fogyasztottunk, mert a sertés betúr minden szerencsét a házba. Szár­nyas állatot nem szabad ekkor levágni, mert ez elszáll, kivisz minden szerencsét. A kakas elviszi Én ezzel kapcsolatban egyszer túlléptem a hagyomány törvényét. a szerencsét Mint fiatal háziasszony, az ötödik házassági évfordulónkra, amit de­cember 30-án tartottunk, levágtam egy nagy kakast. Mivel ketten vol­tak, a tyúkjaim között, mindig üldözték egymást, ezért egyiknek az életét elvettem. De mi történt, amikor én már minden ételhez való dolgot megkészítve tároltam? Úgy döntöttünk, hogy holnap tartsuk, mert ma csak szürke hétköznap van, holnap pedig szilveszter. Apósom 60 éves volt akkor. Amikor leültünk a vacsorához szilveszter estéjén, ünnepi hangulatban, felveti: „Hogy gondolta' te szilveszterre kakast vágni? El is felejtettem neked mondani, hogy szárnyas állat életét nem szabad év végén és év kezdetén elvenni. Nem lesz szerencsénk az újévben semmi állatnevelésben." Olyan rosszul hatott ez az eset rám, hogy tényleg a legmesszebbmenőkig elkeseredtem. Nagyon sze­retem az állatokat, ezért gondozom és etetem őket minden igyekezet­tel. Hiszen a közmondás is úgy tartja, hogy „a szájától szép az állat". Nagyon sokat kell dolgozni, ha az ember fel akarja nevelni az álla­tokat és kitartani őket. Tényleg végigkísért a gondolat egész új év alatt, hogy mi lesz velünk, ha nagy kár ér az új évben. Mikor egyéni gazdaként érte az embert elemi csapás, még a következő évben is meg­sínylette a család. Teljesen a hatása alatt voltam egész esztendőben. Hogy mennyire igaz, nem tudom. Próbáltam magammal elhitetni. 298

Next

/
Thumbnails
Contents