Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)
Im a szép szűz pólyácskába köti gyermekét, A jászolba lef ekteté, így kezdi el énekét : Aludj óh gyönyörűségem, látod irántad hűségem és szüzességem, Aludj, ne sírj fiam Jézus, méhem gyümölcse, Menny, föld, tenger teremtője, szent angyalok öröme. Nincs arany paplan, számodra, nincsen melegítő dunna, Nincs semmi pompa, Fajászol lett arany bölcsőd, gyenge bimbócska, Derékaljad, puha párna lett egy marok szénácska, Lám az ökör, szamár miként reád lehelvén, Szolgálatodra alkotott karjaim is ölelnek. Aludj, aludj kisfiacskám, szívem öröme, Melegíti szent testedet a barmok lehelete. Hideg, szeles zivatarba, reszket, fázik elhagyatva, az Isten fia, Óh, fogadd el kisded Jézus szűz tejecskémet, Vedd kedvesen reád hulló öröm könnycseppjeimet. Ökör, szamár rálehelvén szép gyermekemre, Reszketve hajtja le fejét anyai szűz keblemre, Nem itt reméltem ily nyugvást, Betlehembe ilyen szállást, De nem leltem mást, Bent a gazdagok megszálltak minden házakat, És a szegény kis Jézusnak csak egy istálló akadt. Óh, te kegyetlen Betlehem, hogy meg nem szántál, Annyi szelíd kérésemre megnyugodni nem hagytál. Ne keseregj szűz Mária, égi szűz virág, Nyisd meg szent fiad számára forró keblünk hajlékát, Üdvözlégy mennyei szálló, szállásod egy rossz istálló égi megváltó. Angyali sereggel zengjük dicsőségedet, Mert te hoztál az embernek mennyei békességet. Egész mise alatt folyt a pásztorok szolgálata. Urfelmutatás alatt, pásztoramikor a legnagyobb csöndben hódolt a nép, abban a percben tört v i rrasz tás végig a templomon a pásztorok gürdjének hangja, amelyet a templomajtóban fújtak. Mise után, szintén gürdöléssel kísérték haza a népet. így fejeződött be a karácsony különös éjjele. Mindezeket, a mi őseink alakították és szervezték ily széppé. Nagykarácsony napján igen csöndes volt a falu. Minden ember a maga otthonában töltötte az ünnepeket. Nem volt vigadozás semmiféle formában. Nagy ünnep volt ez, dolgozni is csak annyit lehetett, amit éppen muszáj volt. Még diót sem volt szabad nekünk gyerme293
