Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)

Mégis, mit tudsz e csodáról, Egy szűz, férj nélkül lett fiáról. Szentlélek szállott le, Szentírás írja le oktatásul. Kérlek ezt mind mondogasd el, Ki munkája, magyarázd el, Magam sem tudhatom, mert meg nem foghatom, Pajtás hidd el. Ember, ennek csak örvendjél, Isten rajtad könyörülvén, Szent fiát elküldte, lelkedet megmentse A pokoltól. Ezeket is dióval vendégelték meg a szerencsezés, vagyis jókíván- Telik a gúnárságok után. Régen gunártarisznyát akasztottak a nyakukba a gyere- tarisznya kek és abba gyűjtötték a diót. Volt olyan karácsony, hogy fél zsák diót is szétosztottak a kántálóknak. Csak a nagyon fukar család nem fogadott kántálókat. Sajnálta azt a kis diót! Volt olyan ház is, ahová nem is szívesen mentek a kántálok. Ez már nem valami jóérzés lehetett nekik. Három-négy lány, vagy kettő járt együtt énekelni. Az egész falu fiatalja, menyecskék, sőt 40 évig asszonyok is. A legények 15—20 fővel, bandástól, hangszerekkel járták a falut. Legénybandák Őket egy kis itallal kínálták meg. Ök nem is kérdezték, hogy „kell-e angyali vigasság", csak rázendítettek : Borulj le ég, szálljatok le csillagok, Örvendjetek emberek, s ti angyalok, Betlehemben egy szép gyermek született, Jászoljához hódolattal lépjetek. Eljött hozzánk az egeknek rajzata, Kit megígért nekünk sokszor az atya, Ézsaiás mért nem érted e napot, Megszületett, akiről szólt jóslatod. E gyermecske a világnak öröme, Az alázat, élet, szentség tüköré, Ö tanítja majd követni az erényt, Szép szeméből könny sugárzik már felénk. Van-e lélek, aki ezen nem örül, Hogy az ég a föld baján így könyörül, Gerjedezzen kis Jézushoz ma e nép Gerjedezzen ki lelkébe, szívbe ép. Övéi közt nem fogadta senki be, Istállóba született a szent ige, Öh, nyújtsd neki szent emlődet szűz anya, Kis fiacskád had viduljon általa. 285