Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)

Különböző énekek szólnak erről: Kedden este megmondtam a babámnak, Választhat már szebb szeretőt magának, Nézhecc jobbra, nézhecc balra, nem bánom, Van még legény ezen a nagy világon. Van még legény nem egy, kettő, ezer is. Nem hiteget, igaz szívből szeret is, Mert oly legény, mint amilyen te voltál. Akad. minden száraz csipkebokornál. Csütörtökön este volt énnálam a babám. Sárosan találta a csizmám, Ha sáros, fordulj el és ne nézz rám, Szegény legény vagyok, nem illek én tehozzád. Minek nékem szombat estét várni, Ha a babám nem jön vigasztalni, Vigasztalom magam, ahogy lehet, Fekete gyász borídd be az eget. Amikor bejárt a legény a lányhoz, arra már azt mondták — ,,Nagyba viszik a rongyszedést. Bejár a legény hozzá, engedik a szülei, bokrétát is tettek már neki (a kalapjához), a zsebkendőket is hordja; már elveszi!" Lakodalom előtt kéretni ment a vőlegény anyja! Szombat délután figyeltük, kit is mennek kéretni? Megkérette az anyósnak való a kislányt, hogy odaadják-e fiának feleségül? Azután a következő szombat délután fölmentek a fiatalok iratkozni a községházhoz, pap,Ú .1^ С 7W Hb%âf«fa4*>™e-ebai .»«»f v.iV. 76. 180