Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Tettamanti Sarolta: Temetkezési szokások a X–XI. sz.-ban a Kárpát-medencében

Királysírok: Feldebrő: valószínűleg Aba Sámuel (1041—44) sírkamrája; Székesfehérvár: ún. István-szarkofág, királyi temetkezés (122a);

53 Tihany: I. András (1047—610) sírköve.

54 5. térkép. Egyes darab kisebb kövek a sírokban Több sírban a halott mellén, fején, lábán találunk köveket, valószínűleg a halott hazajárását megakadályozandó: Bodrogszerdahely (178): a 9. sír, csak ebben nem volt kőpakolás ! ; Sárbogárd (77) : 50. sír, a köveken kívül egy kő nyílhegy volt a szeméremcsonton. Ezenkívül előfordul még Nyitrán (12), Zalaváron (125, X. sz. !) s két keresztény temetőben is, Abasár (170), Orosháza (334). 12. térkép. Az egyes darab köveknek még a következő funkcióit lehet megfigyelni : deszkakeret megtámasztása, a koponya alá vagy mellé helyezett kövek, s Velencén (105) a padkára helyezett lomb-gally fedél lenyomtatása (II. fejezet). 5. térkép.

55 Felmerül a rítus eredetének kérdése: A Kárpát-medencei IX. sz-i lelőhelyeken és a környező szláv területeken gyakori szokás.

56 A bodrogszerdahelyi „köves kurgánok"-hoz hasonlókat viszont Kelet-Európából és Közép-Ázsiából török temetkezésekből is ismerünk.

57 A bodrogszerdahelyi temetőn kívül még a kolozsvári, marosgombási és sárbogárdi temetőbe temetkeztek biztosan magyar, Ш. csatlakozott török népek.

58 A zalavári, ptuji, krásnói, turócszentmártoni lelőhelyek valószínűleg szláv csoportok temetkezőhelyei.

59 A rítus eredetét mindenesetre hegyvidéki, kőben gazdag területeken kell keresnünk, amelyek nem tartoztak a honfoglaló magyarság első szállásai közé.

60 VI. Téglaszerkezetes temetkezések Téglasír, téglakeret A legtöbb adatot a Tisza—Maros—Körösök közéről és a Duna—Tisza közéről ismerjük: 6. térkép. A legjobban megfigyelt szerkezeteket az orosházi (384) temetőből ismerjük: téglasorral részlegesen körülvett vázak 12 sírban, az egész test körülkerítése 9 sírban, habarcsos kötésű téglakeret körbe és fedéllel a 124— 125. sírokban, habarccsal kötött téglakeret a 131. sírban, deszkakeret téglákkal megtámasztva 2 sírban, utólag összerakott koponyák és csonthalmaz téglakeretben 3 sírban. A téglasírok mind templom körüli temetőkben fordulnak elő, kivéve Gyulafehérvárt (339). Egyébként csak itt és Bátán

61 találhatók római kori téglák a sírokban. Az orosházi (348) lelőhely valószínűleg szintén templom körüli, bár a templom nem került elő, a temetkezés többrétegű. A csongrádi (253) XI. sz.-i temetőt kivéve a többi temető a századfordulónál későbbi. Téglasírok csak a Dunától keletre eső síkvidéki területeken vannak. A templom, a kerítés anyaga itt tégla — a sírokba is ezért jut —, míg a hegyes vidékeken inkább kőből építették az egyházakat. Érthetetlen azonban, hogy a dunántúli (pl. Dunaújváros—113) és a Dunától északra eső sík területeken miért nem találunk téglát. Életkor és nem szempontjából csak az orosházi (3i84) temetőt lehet elemezni: 9 férfi-, 10 női és 5 gyermek- (1 felnőtt, neme?) sírt találunk, tehát mintegy negyedannyi gyermeket. 95