Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Irodalom - Jakus Lajos: Petőfi és szülei Vácon

kezőleg történt, mert olyan jól mulattam, hogy! Sándor szüleinél voltunk, kik igen szeretnek engemet, s ennélfogva tölt olyan jól az idő. Az öreg atyus minden betegeskedése dacára oly kedélyesen és annyi históriákat beszélt, hogy csak győztük hallgatni; a közbeszólásra gondolni sem lehetett. De aligha tudtunk volna oly élénken, oly kedvvel előadni valamit, mint ő, bár hatvan év hagyott felette annyi csapást, bánatot, mennyi csak kitelhetett tőle, — de mindezekért meghagyta neki fiát, az én Sándoromat és ez elég, bármilyen veszteségekért... Anyánk pedig avval kedveskedett, hogy Sándornak az első párnáját (kis picigyermekkori párnáját) egy szalmaszék fölé varrta, és e széket nekem készítette. IIa százezreseket költenénk nem volnánk képesek ennél valami gyöngédebb szeretetteljesebb meglepetést szerezni valakinek. Áldja meg az Isten érte! így múlt el a nap négy óráig, és ekkor újra visszaindultunk a gőzkocsira, mely négy és fél órakor indult." Petőfiné elragadtatással folytatja ezek után a vonaton szerzett újabb élményeinek elbeszélését, melyekből idéztünk néhány mondatot. A költőnek szüleinél tett legközelebbi ismert látogatása 1848 februárjára tehető. Ezt az időpontot tekintik az Anyám tyúkja megírása dátumának is. Valószínűleg ekkor készíti elő Pestre költözésüket. A költő szülei váci tartózkodásuk alatt kapcsolatban állhattak a közeli Pencen élő özv. Benczurné Hruz Évával. Mária édeshúga négy alkalommal is vendégül látta fiukat Pencen. Nővérét is ajándékokkal segíthette, a jómódú Kosztolányi család gazdasszonyaként megtehette mindaddig, amíg 1947. ápr. 6-án férjhez ment Aszódra Faska Samu csizmadiamesterhez. Az esküvőt Pesten tartották, egyik tanújuk Györgyei János penci tanító/

i0 —Petőfi-szüleinek Vácra költözése idején, 1846. okt. 31-én Hruz Pál pesti színházi szabó özvegye hazaviszi Hermin leányát Schaubmayer Sámuel váci fűszerárus és kávés szolgáltalából. A pesti Árva Intézetben volt előzőleg a kislány addig, amíg az Asszonyi Egylet szétoszlott s Vácra adták szolgálni. Az anya visszaköveteli gyermekét, mivel mostohán bántak vele. Hruz Pál nem volt rokoni kapcsolatban Petrovits István feleségével, mint ahogy azt a Petőfi-irodalom feltételezte. Özvegye Szolarik Mária ebben az ügyben Hrusz Mária néven szerepel az akkori szokás szerint férje után nevezve.

41 Petőfi családját még egy kapcsolat fűzte Váchoz. Öccse István házasságkötése után alig néhány hetet él együtt feleségével. A megcsalt asszony elhagyja urát, s Gaylhoffer Antónia egy ideig Vácon él csendes visszavonultságban. Itt keresi fel Petőfi özvegye. Neki panaszolja el szomorú sorsát, miként vádolta atyja s tett neki szemrehányásokat, hogy nem hallgatott rá s Petőfi felesége lett/'

2 Végül szóljunk a nagy ellenségről, Császár Ferencről. Az epés tollú kritikus is szerencsétlenül járt a szabadságharc után. Előbb elveszti állását, majd Vácon éri az orosz csapatok betörése, mely mindenéből kifosztja. Beteges nejével, hat apró gyermekével nyomorog, kénytelen eladni gazdag könyvtárát. Családját Vácott a Burgundia utcában helyezi el, maga Pestre költözik, ügyvédi gyakorlattal és irodalommal keresi kenyerét 1858-ban bekövetkezett haláláig. Villáját előbb gróf Károlyi István, tőle Degré Alajos író, publicista vette meg/

13 Petőfi ismert nevű barátja, később Vác országgyűlési képviselője, a Gombás-patak hídjánál álló Honvédemlékmű létesítésének kezdeményezője villájában gyakran látta vendégül irodalmunk nagyjait: Arany Jánost, Szász Károlyt és másokat. A villát néhány esztendeje bontották le, így Petőfi nagy ellenfelének utolsó emléke is eltűnt, ahogy eltűnt Petőfi ellenszenve is Vác iránt. A város pedig kegyelettel őrzi az öreg szülőknek és halhatatlan fiuknak emlékét. 447