Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Irodalom - Jakus Lajos: Petőfi és szülei Vácon

szünk alátámasztani meggyőző indokkai. Néhány esztendővel azért vissza kell tekintenünk Petőfi költői pályafutására. 1844-ben aratja első nagy sikerét kiadott költeményeivel. Következő évben megírja a János Vitézt. Ekkor már jelentkeznek ellenfelei a reakció oldaláról. Felvidéki körútjáról visszatérve 1845. aug. 7-én a Pesti Divatlapban megjelenteti A Honderűhöz с versét, melyben a Honderű reakciós szerkesztőjét, Petrichevics Horváth Lázárt gúnyolja az első sorokban: Oh Honderű, te Lázárok Lázára, Te csak nevednek két bötüje vagy . . . (Azaz rü- rühesség) Ugyanakkor az Életképekben, Frankenburg lapjában, melybe Petőfi is dolgozott, s ahol Űti levelei megjelentek, a szerkesztő tudtával a lap mellékletében, az Irodalmi Őrben Császár Ferenc támadást indít Petőfi ellen.

21 „Póroknak, a pórok legalsóbb, legnyersebb osztályának énekel többnyire a költő s nem a népnek; mert feledte: hogy a nép, nem ugyanaz a betyársággal, az emberiség söpredékével." Petőfi nem hagyja szó nélkül e kritikát, egyelőre két verse erre a válasza: a Képzetem és a Gyalázatos világ !. .. Utóbbiból idézünk : Mardossatok csak hát, ti kígyó fajzatok! Eltiprom köztetek, Kik eltiporhatok, S akit nem: azt majd az idő gyilkolja meg; Mert az idő a jobb lelkek segéde, Kiáll ezeknek védelmezésére. Az ellene indított támadásban Császár egyetértőkre talál Zerffy Gusztáv, Greguss Ágost személyében.

22 Költészetét, népies eredetiségét támadják, durvaságnak, póriasnak minősítik. Petőfi sem marad nekik adós. Különösen Császárt teszi gúny tárgyává. Mielőtt ezekből egy csokorra valót bemutatunk, ismerkedjünk meg ellenfelének életrajzával. Császár pályafutása folyamatos felemelkedés, melyet elsősorban reakciós, simulékony magatartásának köszönhetett. Papnak készült, majd tanár, végül ügyvéd. Az 1840-es évek elején a pesti váltófeltörvényszék ülnökévé, 1846. aug. 30-án pedig a hétszemélyes tábla bírájává nevezték ki. Közjogi állása mellett írással foglalkozik, verseskötetet jelentet meg, s kritikusként is működik. 1847-ben Vácon telket vesz, házat épít a Papvölgyben s családjával oda költözik. Petőfi 1847. II. 18-án Kovács Pál szerkesztőhöz írt levelében említi először Császár nevét. Arra céloz, hogy tőle kitelne olyan, amitől saját maga irtózik: arcképét kiadni költeményeivel együtt. A Hazánk ugyanis így tudósította olvasóit: „Petőfi kiadja összes költeményeit arcképével együtt." A költő a mondat helytelen fogalmazását használja fel Császár kigúnyolására. Legközelebb ápr. 10-én Kubinyi Rudolfhoz írt levelében csipkedi ellenfelét. 1847-ben, amikor útra kel a Felvidékre, visszaemlékezik hajnali indulására: „mint mondom, üres és csendes volt Pest, midőn kijöttünk. Aludt a város és álmodott. Azon gondolkodtam, ki mit álmodhatik, különösen az írók, vagyis azok, kik íróknak tartják magukat." Felsorolja ellenfelei: Hazucha, Zerffy, Petrichevics Horváth álma után Császár Ferencet: „azt álmodta, hogy széna helyett most az egyszer babért eszik s boldog volt stb. stb. Nem érdemlik ugyan, de isten neki, legyenek boldogok." 441