Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Irodalom - Jakus Lajos: Petőfi és szülei Vácon

Pestre. A térképre tekintve látjuk, hogy egy nagy kört írt le. Ahol megfordult, élményeket gyűjtött, s ezekről beszámol. Mielőtt Vácra érkezne, a várost két alkalommal említi. Losoncról megállapítja, hogy mulatságos városka, ezt egy példával illusztrálja. Él ott egy funerátor, temetkezési vállalkozó, aki azért költözött el Vácról, mert minden suhanc utána kiabált: Kuvik! Kuvik! És mikor megérkezett Losoncra, így üdvözölte a város „egyetemes fiatal sarjadéka": Kuvik! Kuvik! Türelme fogytán az aggastyán tégladarabokat hajigál a gyerekek után, de azok elszaladnak s kétszerezett energiával replikáznak: Kuvik! Kuvik! Petőfi Balassagyarmaton egy váci molnárral ismerkedik össze, aki lisztet vitt eladni a vásárba. Mivel maga is Vácra igyekszik, megfogadja fuvarba. A molnár néhány órás úton „elmés ötleteivel" igen mulattatja a költőt. Amikor felül kocsijára s megjegyzi, hogy kemény lesz az ülés, erre azt a választ kapja: „— Annál jobban fog rázni. — Aztán politikáról s theológiáról beszéltünk ... mi kár ! hogy elfeledtem beszédeinket mik a politikában s theológiában kétségkívül új epochát alkottak volna." Petőfi Váchoz közeledve bosszankodva állapítja meg, hogy a gőzhajó szeme láttára halad el a Dunán. Mielőtt beérne, öt-hat perccel előbb indul el Pestre. A költő kénytelen az éjt a városban tölteni. Abban az időben Püspök-Vác vendégfogadója az Aranyszarvas és Korona, Káptalan-Vácé a Curia és Csillag. Petőfi nem nevezi meg szálláshelyét, azonban alábbi soraiból arra tudunk következtetni, hogy az Aranyszarvas fogadóban aludt. „Az éjt Vácon töltöttem. És ez kínos éj volt! Valami kísértet bolygatott... nagyszerű méltóságos alak, de minden tagja összezúzva. Másnap reggel tudtam meg: ki volt? Azon fogadóban, melyben háltam, van a színpad ... Az előttem megjelent éji kísértet kétségkívül az itt agyonvert színművészet szelleme vala." Vácon a színpad az Aranyszarvas vendégfogadóban volt, azért állíthattuk fentebb, hogy itt hált meg. Másnap folytatja útját: „Nem akarván estig várni a gőzösre, megfogadtam a fogadós lovait, melyek korán reggel elég gyorsan ragadtak a már annyira óhajtott Pest felé ..." Az Aranyszarvas vendégfogadót ebben az időben a püspöki uradalomtól Bayer József bérli 1100 Ft-ért. Négy lovat tart istállójában ilyen alkalmi fuvarokra, — mint amit Petőfi is igénybe vett tőle.

5 Petőfi idézett csípős megjegyzése a váciak színészetpártolására céloz. A költő ezen az útján is találkozott színészekkel Kassán, játékukról lesújtó véleményt mond: „német komédiások remekeltek a kontárkodásban." Azt ajánlja a városnak, hogy van elég erdeje, abban furkósbotnak való, s azzal ugrassák ki az ilyen komédiásokat, a művészetnek halálos ellenségeit. Vácon viszont a színészettel szembeni közömbösséget állítja pellengérre. Milyen tapasztalatokra alapíthatta ezt a véleményét? Személyes élményből vagy hallomásból fakadhatott-e ezen megállapítása? Mindkettőt meg kell vizsgálnunk. A múlt században Vácon szereplő színészekről eléggé kevés adat áll rendelkezésünkre. Első feljegyzés: 1815-ben a Farkas-féle társulat játszott Vácon. 1829. december 14-én A tudálékos ötfelvonásos vígjátékot adják Koteebwe-tól fordításban. Néhány évvel későbbi szereplésük egy epizóddal függ össze, Szilágyi Pál színész naplója és feljegyzései alapján ismerjük.

0 Történt pedig 1833-ban, de a színészek között sokáig közszájon forgott, s később Petőfi is hallhatta. A kassai színjátszók társulata, amikor feloszlott, kétfelé vált. Megyeri, Telepi, Bartha, Pály és társai Rozsnyóra mentek, ott azonban nem volt sikerük, azért lerándultak Vácra. Abban az időben a két papi jellegű püspök- és káptalanváros nem támogatta őket. Szilágyi Pál szerint így történt meg Megyerivel az 28* 435