Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Irodalom - G. Sin Edit: Gyóni Géza Pest megyében és Budapesten töltött évei (1906–1910)

„Amit akarok, az mindig szép. És ami lesz, az rútnál rútabb. Egyenes, tiszta utak hívnak, És rovom a sikátor-utat. Sötétben fény után kiáltó, S a fény elől ijedten búvó . .." (Átok alatt; 1908.) Gyónit — a költőt és az embert — egyaránt felkészületlenül érte tehát az 1914-es nagy világégés. S hazájától távol, a magyar szellemi élet lüktetésétől végzetesen elzárva nem is találhatta meg helyét egyik napról a másikra. A fogság kálváriája és az 1917-es orosz februári forradalom kellett ahhoz, hogy Gyóni Géza önmagára találjon s olyan verseket írhasson, mint a forradalmi hangú Utolsó tánc, a Fogoly honvéd testamentuma, az Egy gyöngédlelkű grófnőhöz, az Isten kegyelméből és a Balogh István által éppen merész forradalmi hangja miatt megsemmisített Vörös Zászló. Nehézségekkel, buktatókkal, tévedésekkel teli tragikus költősors volt Gyóni Géza sorsa. Tragédiájának okait — önkorlátain kívül — elsősorban kora belső ellentmondásaiban kell keresnünk. így életútjának rövid — Pest megyéhez kapcsolódó éveinek részletesebb áttekintésével reméljük, sikerült a magyar irodalomtörténet egy korszakának megismeréséhez szerény adalékkal szolgálnunk. JEGYZETEK 1 A Gyóni Gézára vonatkozó bőséges forrásanyagból viszonylag kevés az, ami a kérdéses öt évre vonatkozik. Egyetlen példa: a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum körülbelül 5000 oldalra tehető Gyóni-anyagából (68.1.1.—68.23.1. számon leltározott kéziratok és 68.1.1.—68.38.1. számon leltározott egyéb dokumentumok) alig 200 oldalnyi foglalkozik az 1905-től 1910-ig terjedő korszakkal. 2 Magyarország vármegyéi és városai (Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye; Szerk.: Borovszky S., Bp. 1910.) I. kötet 74. oldal. 3 Uo. 32. oldal. 4 Uo. 65. oldal. 5 Lajosmizse és Vidéke 1899. áprilisi, májusi, júniusi és júliusi számai (Országos Széchényi Könyvtár). 6 Vö. ezzel kapcsolatban egyik Pozsonyban írt levelének néhány sorát: „ ... nem némultam el teljesen, sőt ellenkezőleg, minden hazafias ünnepen én dörgöm a tótok fülébe az átkot, hogy csak úgy lapulnak. És közben írom a szerelmes verseket." (Gyóni Géza levele Szolár Ferencnek 1902. okt. 25-én; Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Kézirattár 68.1.1. lelt. számú kézirat, 164. oldal.) 7 A naplótöredék megtalálható az O. Sz. K. Kézirattárának 4036. Quat. Hung, jelzésű dossziéjában. 8 Uo. 9 Uo. 10 Uo. 11 Megtalálható az O. Sz. K. Kézirattárának 2935. Fol. Hung, jelzésű dossziéjában. 12 Becker Gizella és Áchim Mihály életének megismeréséhez nagy segítséget nyújtott unokájuk, Syposs Zoltánné visszaemlékezése. Ezúton mondunk köszönetet Syposs Zoltánnénak segítségéért. 13 Ez a terhes anyai örökség éri majd utol Gyóni Gézát is élete utolsó napjaiban, Kraszno j arszkban. 14 Lásd 12. jegyzet. 15 Gyóni Géza levele Dapsi Gizellának 1909. I. 19-én. (Dabasi Helytörténeti Gyűjtemény, Fábián Miklós gyűjtése.) 16 Bokor L., Az igazi Gyóni (Népszabadság, 1964. okt. 9.). 17 „Oroszország egyszerre csinál meg két forradalmat. A régit, amelyen Európa már 430