Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Régészet - Mihály Péter: A Pest megyei kaptárkövek topográfiája;
szelő Bajuszfű út — régi neve Fenyves út — 28. és 30. számú telken találhatók. A 28. számú telken a sűrű bozóttal takart felső sziklapad alkotja az I. sziklavonulatot, melyen 6 db fülke van. A sziklapad felszín alatt húzódó lefutásának alacsony kibukkanása képezi a II. sziklát, melyen 1 db fülke látható. A fülkenyílás kétharmad része a felszín alatt volt, ezért kibontására kisebb kutatóárkot tűztünk ki. A fülkében nem találtunk leletanyagot, viszont az előtérben 30 cm mélységből több bronzkori — nagyrévi kultúra — kerámiatöredék került elő. A hegytetőn hasonló telepnyomot találtunk, mint a Szidónia-hegyen levő. A II. sziklától 8 m-re alacsonyabb szinten fekszik a III. szikla, melyen 1 db fülke látható. A lelőhelyre Mihály Sándor paleontológus bukkant rá terepbejárása során 1967-ben. Szóbeli közlése után még abban az évben elvégeztük a felmérést, de a szomszédos telken levő fülkéket még nem ismertük. 1970-ben Grynaeus Tamás új kaptárkövet irt le 3 db fülkével. 35 A cikk szerzőjével felvettük a kapcsolatot s a helyszínen meglepődve tapasztaltuk, hogy a kerítéssel és ösvénnyel átvágott sziklapad a 30. számú ház kertjében tovább folytatódik. Az itt kiemelkedő sziklatömbön 2 db fülke van, alattuk pedig befaragott sziklahelyiség bejárata nyílik. Készítési idejéről nincs ismeretünk (6. kép, 7. kép, 10. kép, 15. kép). 8. Érd — Mecseki úttól NY-ra Érdparkváros ÉK-i részén a Mecseki, Börzsönyi és Lőcsei út által határolt területen levő kis völgy K-i oldalában kb. 150 m hosszú szikla vonulat húzódik É—D-i irányban. A mészkővonulat középtáján található az egyetlen megmaradt fülke. A kb. 10 m mély völgy ma száraz, vízmentes, de valószínű, hogy régen patakmeder vagy vízmosás lehetett. A lelőhelyet Halaváts Gyula írta le először és számos fülkét említett. 36 Az 1900-tól napjainkig folytatott kőkitermelés a fülkéket — egy kivételével — teljesen elpusztította. A felmérést 1963-ban végeztük el. Az irodalom átvette Halaváts adatát. 37 A kaptárkövekhez nem sorolható fülkés lelőhelyek A kaptárkő-irodalomban olyan lelőhelyeket is leírtak, ahol kaptárfülkének tekintették az ottlevő mesterséges faragású, vagy természetes eredetű üregeket. Ezeken a helyeken alapos terepbejárásokat végeztünk és a látottak alapján tévesnek minősítettük a korábbi meghatározásokat. 1. Visegrád — Mátyás-palota. A kápolnaszárny — Beatrix-szárny — feletti faragott sziklafalon 4 db fülkenyomot találtunk, de ezek nem kaptárfülkék 38 2. Üröm—Kaptárhegy. Az okleveles adatból merített hegynév nem Üröm területére vonatkozik. 39 Ennek ellenére bejártuk az ürömi Kőhegy sziklavonulatát — travertino mészkő —, de csak néhány természetes eredetű üreget találtunk. 3. Budakeszi-Sorrentó. A sziklákon természetes lepusztulástól keletkezett üregek láthatók.«' 4. Budaörs—Odvashegy. A hatalmas sziklavonulaton — dolomit — számos, természetes eredetű üreg van. A néhány mesterségesen befaragott üreg nem kaptárfülke. 4 * 5. Budaörs—Kőhegy. A faragott sziklahelyiségtől balra eső, különálló sziklán 1 db fülke látható. 42 6. Tárnok. Határában nincs kaptárkő. 43 7. Pusztazámor. Határában nincs kaptárkő. 44 8. Szentendre—Macskalyuk. Nem kaptárfülkék. 45 41
