Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Irodalom - G. Sin Edit: Gyóni Géza Pest megyében és Budapesten töltött évei (1906–1910)
ország talán utolsó lehetősége és kezdete egy lehető Magyarországnak ... A városos Magyarország döntse el, mert csak ő döntheti el a demokrácia, a kultúra, s ha úgy tetszik — a magyarság sorsát." 52 Gyóni Géza 1906 őszétől és 1908 őszétől tölt egy-egy évet Budapesten, amikor közigazgatási tanfolyamra jár. Ezen kívül 1909 nyarától 1910 őszéig alkalomszerűen el-eltölt néhány napot pesti barátainál és rokonainál, amikor állás nélkül, teljesen reménytelen helyzetben él Gyónón, apja házában. Ez az idő túlságosan rövid ahhoz, hogy a falu, a vidék által megformált jellemvonásai átformálódjanak. Ahhoz pedig végképp rövid, hogy Gyóni a városos Magyarország politikai-társadalmi jelentőségét felismerje. Mindössze a főváros mozgalmas életének felszínével, a kávéházak világával ismerkedhetett meg — mint kívülálló. Gyóni pesti tartózkodásával kapcsolatban Gyúrói Nagy Lajos visszaemlékezései nyújtják a legrészletesebb képet 53 : Eszerint Gyóni Géza a közigazgatási tanfolyam helyett a könyvtárakat és kávéházakat látogatta. A New York kávéház volt egyik kedvenc tartózkodási helye. Próbált kapcsolatot teremteni a budapesti irodalmi körökkel is, de kevés eredménnyel. Egy akkor eléggé ismert költőnővel, Dapsy Gizellával (írói neve: Nil) került közelebbi ismeretségbe. Nil révén ismerkedett meg Gyóni Ady Endre költészetével, ami óriási hatást gyakorolt rá. Gyóninak Adyval személyesen soha nem sikerült megismerkednie, sőt a Nyugat egyetlen költőjével sem tud közelebbi kapcsolatot teremteni. Egy alkalommal (kb. 1910—12 közt) Gyúrói Nagy Lajos bemutatja neki Karinthy Frigyest a New York kávéházban. így emlékezik vissza erre az esetre Gyúrói Nagy Lajos: Gyóni Az élet szeretője című kéziratos kötetét ,, . . . átadta elolvasás és esetleg kiadásra való protezsálás végett Karinthynak, akitől azonban nem kapta vissza soha a kéziratot. Egy ideig azzal állt elő Karinthy, hogy még nem olvasta el egészen, azután bevallotta, hogy elhagyta valahol. . . Hogy Karinthyn kívül nevezetesebb íróval ott összebarátkozott volna, arról nem tudok, mert nem említette." M Gyóni magánya nem oldódott fel a városban, éppen olyan elszigetelt maradt Budapesten is, mint amilyen Dabason volt. A nagyváros embertömegében még nyomasztóbb a magány és a költői, anyagi érvényesülés lehetetlensége, mint vidéken volt. Idézzük ezzel kapcsolatban Szerb Antal Gyóni Gézára is érvényes sorait! ,,A városi ember szegénysége gyötrőbb és nyugtalanítóbb, mint a föld népéé, mert szomszédos a gazdag palotájával, mert ha kimegy az utcára, nem teheti, hogy ne lássa a jobban születetteket ... A városi ember magányossága fájdalmasabb, mint a remetéé vagy a szénégetőé az erdő közepén. A szénégető együtt van a fákkal és csillagokkal, de a nagyváros bolyongója egyedül van, amikor lépten-nyomon más emberbe ütközik a sokadalomban . . ." 55 Nézzünk meg közelebbről néhány jellegzetes Gyóni-verset, amely a századelő Budapestjének és budapesti emberének tipikus képét adja! A Betlehemesek című vers rendkívül sűrített, szemléletes kezdőképe nagy megjelenítő erővel vetíti elénk a kapitalista nagyváros forgatagát. A Madáchtragédia londoni színének és Arany János Híd-avatás című versének hasonló, szédítően mozgalmas, ugyanakkor nyomasztóan sivár hangulatot árasztó képei jutnak eszünkbe az alábbi sorok olvasásakor: „Zakatol, zúg, dübörög a város. Kormos kenyeret izzad a gép. Kavarog, búg az életi vásár, Gyönge a gyöngébbet löki odébb." 27 Studia Comitatensia 3 417
