Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Mihály Péter: A Pest megyei kaptárkövek topográfiája;

3. Bialorbágy-Kőhegy D-i oldala A biatorbágyi vasútállomástól kiindulva, a viadukttal szemközt húzódó Iharos utca az Iharos-hegy-NY-i lábánál fekvő kerek, klasszicista stílusú Szily-kápolnához vezet. A kápolna előtt, a piros turista jelzésű erdei úton továbbhaladva egy erdővágásig, a Szélkapu-nyiladékig jutunk, mely jobbra az Iharos-hegy csúcsára, balra pedig a Kőhegy D-i oldalának tetejére, pontosan a kaptárkövek II—

III. sziklájához vezet. A II. sziklán 6 db, a III. sziklán pedig 2 db fülkét találunk. A sziklák egymáshoz való közelsége miatt a fülkék számozását összevontuk. A II. sziklától NY-ra, kb. 45 m-re fekszik az I. szikla, melyen 2 db fülke van. Az I. szikla 1. fülkéje a ritka előfordulású, ún. óriás fülkék sorába tartozik, ellentétben a III. szikla 8. fülkéjével, amely kicsiny méretei miatt a másik végletet képviseli (3., 8. kép). A vonulat kőzetanyaga lajtamészkő. Sashegyi S. az Iharoshegyet említette lelőhelynek.

25 1964-ben átkutattuk az egész hegyet, de fülkéket itt nem találtunk. Még ebben az évben a kőhegyi kaptárkövek előterében feltárást végeztünk. Az I. szikla 1. és 2. fülkéje előtt húzott szélesebb kutatóárokból nem került elő leletanyag. A II. szikla előterében a 2—6. fülkék vonalában kitűzött szelvényből a feltárás során több jellegtelen kerámiatöredék mellett, egy XIIÍ—

XIV. sz.-ra datálható korsófültöredék és egy vasék került elő. A töredékek azonos szintből kerültek elő, így meghatározták a korabeli felszín húzódását. A III. szikla 8. fülkéje előtt egy kisebb méretű szelvényt ástunk, melyből számos, egy edényhez tartozó jellegtelen töredék került ki (4. kép). Ezeket később Patay Pál régész, az MNM munkatársa őskorinak datálta, de jellegtelen voltuk miatt közelebbi meghatározást nem adott. A hegytető és a hegyoldal átvizsgálása régészetileg nemleges eredménnyel zárult, ezért a 8. fülke előterében talált kerámiatöredékek odakerülését — amennyiben a datálás helyes — szokatlannak találjuk a másik szelvényben talált középkori leletanyaghoz viszonyítva.

26 A lelőhely védetté nyilvánítására benyújtott javaslatunk nem nyert elintézést. Erdélyi I. tanulmányában a lelőhely Bia néven szerepel a kaptárkő-felsorolásban, de tévesen Fejér megyébe teszi.

27 4. Biatorbágy-Öreghegy NY-i oldala A faluból a Sóskútra vezető országúton jutunk ki az Öreghegy NY-i oldalában húzódó hatalmas sziklavonulathoz. A Nyakaskőnek nevezett kőgomba és környéke természetvédelmi terület. A vonulat D-i végénél egy alacsonyabb mészkőszikla oldalában 1 db fülkenyom látható. A sziklavonulaton több helyen régebbi eredetű kőbányászattal összefüggő faragásnyomok találhatók. A szomszédos Ürgehegyen látható hatalmas kitermelt felületek viszont későbbi bányászatra utalnak. A fülke előterében számos őskori kerámiatöredéket találtunk a felszínen — bádeni kultúra —, melyek az Öreghegy tetején levő, sáncokkal körülvett telephelyről mosódtak le. A lelőhelyet az irodalom nem említette, a felmérés 1964-ben történt. 5. Sóskút—Kálvária-hegy ÉK-i oldala Sóskúton a Kálvária-hegy ÉK-i oldalában hatalmas sziklavonulat — szarmata mészkő — húzódik ÉNY—DK-i irányban. A vonulat ÉNY-i részén a régi kőbánya faragott sziklafelületei láthatók. A helyi lakosok már nem emlékeznek arra, hogy mikor bányásztak innen követ. Ezen a részen nyílik a Babólyuk barlang bejárata, melyhez török kori hagyomány fűződik. A kaptárfülkék a vonulat kö39