Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Művészettörténet - Horváth Béla: Kernstok Károly „Hazafelé” c. képéről
mor közvetítésében — szemben a „Hazatérő aratók" még kedélyeskedő felfogásával, hangulatával — mutatja, hogy mily változást volt képes előidézni Kernstok. Abban, hogy a Deák-Ébner-féle hagyományról — legalábbis a témafelfogást és kompozíciót illetően — leszakadt Koszta, más Kernstok-alkotások befolyása mellett döntő jelentőséget kell tulajdonítanunk a „Hazafelé"-nek. E Koszta-képen sem elszigetelt jelenségként mutatkozik Kernstok hatása. Későbbi nőalakjainak azt az arcpírját például, melyet ma oly jellegzetesen Kosztásnak érzünk, művészünk egy századforduló körüli női arcképéről'" 4 vette át Koszta, s alighanem művészünktől — éspedig a „Hazafelé" típusú képektől — kapta az ösztönzést a faktúra szinte áthatolhatatlan sűrűségéhez, mely aztán egyik jellemzője lett piktúrájának. Hogy színeire is kihatott, két ,,Önarckép"-akvarell összevetésével tudnánk a legmeggyőzőbben bizonyítani. Még egyértelműbbnek és vitathatatlanabbnak mutatkozik a hatás egy harmadik művész munkáján, Nyilassy Sándorén. „Hazatérő munkáspár"-jának 49 már tárgya is azonos képünkével, amennyiben kapásokat ábrázol hazatérőben. Házaspárnak tűnő, körülbelül hasonló korú férfi és nő halad egymás mellett, de nem balról jobb-, hanem jobbról balfelé, valamelyest kisebb szöget zárva be a képsíkkal, mint elöl haladó alakjaink. A férfi vállán nagy, hosszú nyelű kapa. Öltözéke kalap, ing és nadrág. Kabátja bal válláról lóg alá. Mellette — majd oly szorosan, mint képünkön — asszonya halad, egyik kezében elemózsiás kosár, a másikban vizeskorsó. Öltözéke háromszögre hajtott, áll alatt megkötött kendő, blúz, szoknya és kötény. Mögöttük, mintegy az előtér lezárásaként, magasabb bástya vagy palánk szeli keresztül a képmezőt, mely fölött a mögöttes kert fáinak lombkoronája látszik. Az alakok az előtér legelején mozognak, a felénk közelebb eső nő szinte már a képszegélyen lépdel. A motivikus egyezések egész sora utal képünk közvetlen hatására, mindenekelőtt maga a hasonló korú és típusú parasztházaspár, az egymás mellett haladás, aztán a kapa és a térnek végső fokon lombbal való lezárása. Persze ez esetben sem elszigetelt s csupán a „Hazafelé"-re korlátozható Kernstok-hatással állunk szemben. Magán ezen a munkán is több Kernstok-kép hatása érvényesül, többi közt egy annak idején reprodukcióban is megjelent „Ülő női arckép"-é és más plein air műveké. De más Nyilassy-műveken is szembeszökő Kernstok befolyása, sőt, egészen közvetlen hatása, így például a „Dologkerüiők"-ön 50 és ünnepi díszbe öltözött, rendszerint ülő helyzetű parasztlányokat ábrázoló képein. Míg az előbbire „Agitátor e gy gyár kantinjában", című művével hatott, utóbbiakra plein air törekvéseivel volt befolyással művészünk. A „Hazafelé"-nek Kernstok több más realista és naturalista szellemű, szociális tartalmú művével együtt meglehetett ösztönző és bátorító hatása Fényes Adolfra is. A „Pletyka", a „Civódás", a „Kísértés" után jobbára Kernstok hatása alatt jutott el Fényes a „Szegényemberek élete" című sorozat tartalmas képeihez. Nagy István két művéből is kimutathatóan befolyása alá került a „Hazafelé"-nek. Parasztleányt ábrázoló képe, a „Leány köcsöggel" 51 , kifejezetten képünk elöl haladó asszonyának hatását mutatja, s ha kissé távolabbról is, de a „Hazafelé" befolyása érvényesül „Parasztember, parasztasszony" című kettős arcképén. 52 A műnek a „Munkából" való együttes hatása ismerszik ki Derkovits „Vasút mentén" 53 című alkotásából. Hogy a tanítvány esetében különösen nem elszigetelt hatásjelenségről van szó, aligha szorul bizonyításra. Aki pedig a három művet összeveti, egykönnyen észreveszi, hogy a kép hangulatában, eszmei ki389
