Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Művészettörténet - M. Várhelyi Vanda: A Ferenczy-gyűjtemény Szentendrén
metszetét adják. Kiemelkedő értékűek korai, nagyméretű faszobrai (Fiatal férfi 1919, Anya gyermekével 1926). Különleges figyelmet érdemelnek a 20-as évek elejéről származó kubista szobrok és az 1957 után készült szobrok teljes sorozata. A hagyaték kiegészítésére új bronzöntvény készült, az eredeti gipszmodellekről, 9 műről: Álló fiú (1937), Játszó fiúk (1947), Anya gyermekével (1952), Kis alpinista (1953), Géniusz (1955) stb. Ferenczy Károlynak 10 festménye, 9 rajza és 18 karikatúrája került a gyűjteménybe. A festmények többsége vázlat és tanulmány, legjelentősebb közülük a „Hegyi beszéd második változatának jobb oldala". Érdekes darabja a gyűjteménynek Ferenczy Károly édesanyjának, Gränzenstein Idának, aki amatőrként foglalkozott rajzolással és festéssel, egy vázlatkönyve. Ferenczy Károlyné, Fialka Olga, aki Ferenczy Károllyal kötött házassága előtt már elismert illusztrátor és kiállítóművész volt, és aki elsőnek ismerte fel Ferenczy Károly festői tehetségét, szintén néhány vázlatkönyvével és tanulmánylapjával van képviselve a gyűjteményben. Ferenczy Béni mellett a leggazdagabb Ferenczy Valér anyaga, néhány szép családi arcképe, ezek közül is kiemelkedik szuggesztív szépségével Korai önarcképe, három kis méretű tájképe, valamint grafikáinak gazdag sorozata, 47 rajz és 189, sokszorosító grafikai eljárásokkal készített lap. A hagyaték anyagában legszerényebben Ferenczy Noémi van képviselve. Ferenczy Noémi a Magyarországon szinte minden hagyományt nélkülöző művészeti ág, a gobelin egyedülálló mestere, nemcsak hazánkban, de külföldön sem találunk hozzá hasonlót. A gyűjteményben csak korai korszaka, az 1930-as éveket megelőző időszak munkái vannak képviselve. Korai kartonjai közül a Teremtés gobelinjével egyidőben készült (1913) Ádám Éva kompozíció, az 1922-es Nővérek című karton (a kivitelezett gobelin külföldre került), az Ébresztés és a Pihenők című kartonok a 20-as évek II. feléből. Rajzai közül a legértékesebb a Rőzsehordó nőhöz (1924—25) készült nagyméretű szénrajz. A célkitűzéseknek megfelelően a gyűjtemény gyarapításáról is gondoskodik a múzeum. A hagyaték átvétele óta eltelt nem egész egy esztendő alatt néhány igen jelentős művet sikerült megvásárolni, Ferenczy Károly 4 festményét: Tanulmány a háromkirályokhoz — (Lovaskirály), 1898., Jövendő 1898., Artisták — vázlat 1912., és az utolsó portrét, Ernst Sándorné arcképét 1916-ból. Ferenczy Valér 2 kis méretű csendéletével gyarapodott a gyűjtemény. Bizonyos értelemben a legértékesebb gyarapodása a gyűjteménynek Ferenczy Noémi „Ébresztés" című gobelinjének a megvásárlása. Az 1926—27-ben készült gobelin a felszabadulás óta egyetlen alkalommal sem volt kiállítva. 1974 január—februárjában sor került az állandó kiállítás átrendezésére a Ferenczy Múzeum összes kiállító termében, a hagyaték anyagából. Továbbra is a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönzi a kiállított Ferenczy Károly festménye nagy részét, a kiállított 29 festmény közül csak 9 mű a Ferenczy Múzeum tulajdona, Ferenczy Károly szentendrei korszakának bemutatását is a Magyar Nemzeti Galéria tette lehetővé, a „Kertészek" és a „Kertészfiú" с festményének kölcsönadásával. Ferenczy Noémi munkásságának a bemutatását szintén a Galéria által kölcsönzött 4 gobelin: a Kőműves, 1933., Gereblyéző 1941—42., Bőség 1951., és az utolsó gobelin, Hazatérő lányok teszi lehetővé. 368