Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Néprajz - Paksa Katalin. Vázlatok Alsónémedi zenei életéről
nak a háborúra, hadifogságra. „Szolgáltam én Ferenc Jóskánál, Károly királynál, Horthynál, Kun Bélánál." „Mikor kiütött a háború, mindjárt új nóták voltak." (Példatár 9. sz.) „Ezt egy erdélyi fiútól tanultam a fogságba." 4 A hagyomány körén kívül esik, de meglepően nagy hatása miatt megemlítjük még, hogy dalos kör is működött a faluban. 1923-ban alakult a katolikus kántor, Magyar Sándor vezetésével. 70—80 tagú férfikar volt, amely dalostalálkozókon is részt vett. Nagyobb ünnepeken énekeltek a misén. Népdalokat is tanultak, így került a faluba a Megütik a dobot.. . 5 és A jó lovas katonának .. . 6 Idősebb férfiad ma is lelkesen, szeretettel emlegetik a „dallosköri" élményeiket, sokan sajnálják, hogy „se polgári dalkör, semmi sincs jelenleg". Mit énekelnek? — Zenei ízlés Népdalt és nem népdalt. Általánosságban megállapíthatjuk, nagyon sokszor nem népdalt: népies műdalokat, magyarnótát, operettet, kupiét, slágert stb. Ezek közül azonban inkább a népies konstrukciókat (népies műdal, magyarnota) kedvelik. A" népdalok legújabb rétegéhez tartozó, visszatérő szerkezetű, giusto dalokat. Hangnem tekintetében a pentatóniához közelállótól a dúr—moll-ig. A dallam és szöveg kapcsolata laza, sokszor alkalomszerű. Előfordul, hogy a régi szöveg új dallammal él tovább, pl. Amerre én járok / Még a fák is sírnak .. . 7 , vagy Haragszik a gazda / Hogy mi itt mulatunk . . . 8 Ballada helyett a vásári árusok által terjesztett, részletező, nehézkes fogalmazású, balladaszerű epikus dalokat kedvelik. Bár a lakodalmakban legtöbbször jazz-zenekar játszik, az idősebbek többre becsülik a cigánybandát. „A cigányzenekar jobban ki tudja húzni az emberből, vagy nem is tudom, hogy fejezzem ki. Szerintem a szép cigánymuzsika többet ért." * Vizsgáljunk meg két nótásfüzetet, ahol a válogatást nem irányítja gyűjtő, az ízlés tehát jobban lemérhető. Az első Jobbágy Károly 28 éves vőfély (apja, nagyapja is az volt) vőfélykönyvébe összeírt 66 versszaknyi — jelölésében 29 dal jegyzéke. A vőfélykönyvi rész gyakorlati céllal készült, használják most is. Nem egészen ez a helyzet a daljegyzékkel (nem a lakodalomhoz kapcsolódó dalok), itt a vőfély csak saját tudását (valójában annak töredékét) rögzítette. Ebből azonban mégis általánosíthatunk. A vőfély ugyanis a közösség igényének, ízlésének kiszolgálója, egyben irányítója. A 66 versszak durva csoportosításban a következőképpen oszlik meg: 33 vsz.-nyi népdal, 22 vsz. magyarnóta, 11 vsz. népies műdal. A népdaltól teljesen idegen konstrukció: kupié-, sláger-, operettszöveg egyáltalán nincsen; a gyűjtemény fele viszont népdal. A másik gyűjtemény a 82 éves Lovas Ferenc tulajdona. Ő csak a dalok kezdősorát írta össze saját maga számára, emlékeztetőül. Tudására büszke, jegyzékének elkészítése is bizonyítja — repertoárját akarta számba venni. 79 dal kezdősorát tartalmazza — ebből csupán 10 népdal. Természetesen tudása jóval nagyobb és benne a népdal aránya nem nyolcadnyi, hanem magasabb. De többre becsüli a magyarnótát, ezt tartja méltónak a megörökítésre, mert az 348
