Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Néprajz - U. Kerékgyártó Adrienne: Adatok Alsónémedi viseletéhez
Karácsony első ünnepén barna volt a ruha színe, második napján világos szövet. Újévkor a fiatal nők, az asszonyok is körülbelül a második gyermekig cifrában mentek. Farsangon februárban 3 nap volt mulatság, erre a fiatalasszonyok cifrában mentek. 19122-ben, tehát 26 évesen ment Krizsáné utoljára rózsaszínben, aztán még 1—2 évig más világos színűben; de mikor a lányai 12 évesek lettek, nem vette többé fel azokat, mert — mint mondja —• akkor már volt a ruháját kire hagynia. Ez az örökítés élő emléke. — Krizsáékról köztudott a község lakói közt is, hogy ösiesek (hagyománytartók) ; az egyetlen család a községben, ahol még a mai nap is a kigyelmed megszólítás él. PL: édesanyám kigyelmed. A színek kor jelző jelentésére igen sokat adtak. Volt, aki 30 éves korában — az 1930-as években — középlila ruhát vett magára. Ezt fiatalosnak, korához már nem illőnek tartották és leszólták érte. Szövetruhában, a templomos ruhában egy világért nem jártak a kocsmába, azaz táncba. Oda csak kartont öltöttek, amihez — az I. világháború után — fényes, mángolt kötényt, majd a szoknyával egyező anyagból valót kötöttek. Bötbe (7 heti böjtben) nem volt tánc; ezt a reformátusok éppen úgy megtartották, mint a katolikusok. Csak március 15-e volt kivétel, mert akkor akár volt böjt, akár nem, táncmulatságot tartottak. Az 1900-as években feketében esküdtek. Kozmán József édesanyját 1907-ben házasították ki. Esküvői ruhája: a szoknya fekete kangár szövet (beszövött virágmintás), 6 szélből. Ehhez ugyanabból az anyagból való bajkát vett fel. Az esküvői bajka általában bélelt volt, mert az esküvőket november—decemberben tartották. A szoknyahasítékot elöl a fekete kötény fedte. A szoknya alatt kb. 5 db slingölt alsószoknyája volt, legalul 3 szeles, rövid gyócs vagy sifon pöndölt viselt, amit még a 20-as években is rendszeresen hordott az anyja. A pöndöl hasítéka hátulra került. Az esküvői bajka elkopott, s idővel a 6 szeles szoknyából kivettek 2 szelet és blúzt varrtak belőle a szoknyához. A fekete esküvői ruhát az 1910-es években az egyszínű színes, majd fehér selyem anyagból való váltotta fel. Kozmán József és Bálint Etel lakodalma 1930 táján volt, amikor az esküvői ruha színe már fehérre fordult, csak a kötény maradt fekete (15. kép). A menyecske fejét fekete pettyes fehér kendővel kötötték ki. Idővel a fekete kötény is elmaradt, s a helyét a fehér szoknyán mirtuszággal rakták körül. (18. kép.) Értékes viselettörténeti szempontból a 78 éves id. Jobbágy Miklósné Cseri Etel visszaemlékezése. Férjhezmenetele előtt városon, mint cselédleány szolgált. Az öltözetére vonatkozóan maga mondta el, hogy még asszonya vette neki a krémszínű anyagot, amit aztán 19il4-ben Némedin Horváth Irén varrónő varrt meg már városiasán, blúzzal. Szoknyája elé 1 szeles fekete selem kötény van kötve. A blúz alatt fehér kivarrott bableves volt, nyakán gombokkal záródott. A bableves a krém blúz alól nem nézett ki, mert szimpla, sima volt a nyaka. A bableveles alatt páhás ujjú, hosszúing volt. (11. kép) S végül egy halott öltözetének felsorolása 1921-ből: Kiss Miklósné Kerekes Julianna — ma 70 éves asszony emlékezete szerint — anyai nagyanyja: Jobbágy szüle 77 éves korában halt meg. Halotti öltözete a következő volt: Szűkujjú páhás hosszúing (bár viseltek akkor még az ő korabeliek pöndöli is), bableves, fekete liszter bajka és szoknya, fekete selem kendő a nyakán és fején. 322
