Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Régészet - Zolnay László: Római kori erőd maradványai a zebegényi Szent Mihály hegyen
3 L. az előző jegyzetet! 4 Így vélekedik erről a Magyar Sión cikkírója is 1866-ban: Magyar Sión IV. 1866. 835. 5 Pesty F., Magyarország helynevei I. Budapest 1888. 435. 6 Sörös P., Elenyészett bencés apátságok. Budapest 1912. 348—350. 7 Győrffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest 1963. 408. 8 Bakács I., Hont vármegye Mohács előtt. Budapest 1971. 6. 9 Fejér Gy., Codex diplomaticus, V. 3. 49. és VII. 4. 182. 10 Olyannyira elhagyta, hogy Bakács I. kitűnő és modern, 1971-ben megjelent Hont vármegyei monográfiája erről az Almásról már nem emlékezik meg. 11 Csemegi J., A tihanyi barlanglakások — Archaeológiai Értesítő 79. 1946—48. 393. 12 A Pilismarót és Esztergom között emelkedő Hideglelőskereszt csúcsán levő refugiumnak, vagy tábornak maradványaira, az ahhoz vezető sziklába vájt utakkal együtt, 1955-ben akadtam rá. L. Dercsényi D.—Zolnay L., Esztergom. Budapest 1956. 7.; Zolnay L., Esztergom. Győr 1957. 23. 45. A Hideglelőskereszten talált magashegyi refugium felmérését 1958-ban Soproni Sándorral együtt végeztem el. Soproni ezt az addig ismeretlen római kori hegyi erődöt 1959-ben a nyitrai Limes Romanus-konferencián ismertette: Limes Romanus Konferenz Nitra — Bratislava 1959. 131. Jelen tanulmányom megírása után, 1972. dec. 8-án kelt levelében Horváth István, az esztergomi múzeum igazgatója szíves volt közölni: Pesty F. 1864. évi adatgyűjtésében (OSzK. Kézirattár, 1114. sz. 14. kötet 91.) már megírta: „...az itt látható romok bizonyítják, hogy e sziklacsúcson valaha őrtorony állt." Az 1886-ban Esztergomban megjelent Simor-album ugyanezt a középkori Zamárd várának vélte. 13 Soproni, S., i. m. 139. 14 Az elmondottak után felmerülhet az, hogy a Szent Mihály-hegyi maradványok a római korból valók, s a limes tartozékai, még nem zárja ki azt, hogy ott utóbb, a XI. szd-tól fogva remeték ne lakhattak volna. Ez lehetséges, azonban ásatás nélkül el nem dönthető. Mindenesetre a terület felszínén s említett partos pusztulási rétegében egyetlen középkori cserepet sem találtam. A barlangok vájt maradványai pedig önmagukban nem korhatározóak. László Zolnay: REMAINS OF A ROMAN-PERIOD FORTRESS ON SZENT MIHÁLY HILL AT ZEBEGÉNY Opposite the village Dömös, in the Danube Bend region, on Szent Mihály Hill artificially made caves have been known for about a hundred years by the Hungarian archaeological literature. On a plateau in front of them remains of walls like ramparts are to be seen. In 1972 the author of this study visited the place in the company of speleologists; they found fragments of pottery vessels dating from the Roman period. The technique of masonry of the walls also pointed to Roman characteristics. The place might have been a watchtower —refugium, an important object in the Limes on the left side of the Danube. The author made a thorough study of the relevant medieval documents and in contrast to earlier opinions established that they have no reference to the site in question.
