Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Néprajz - †Schram Ferenc: A máriabesnyői búcsújáró hely
pes, Valkó) jártak kéregetni, ma azonban „pro conquirenda eleemosyna assignata fuisse lóca decern sequentia: Gedellő, Issaszegh, Kerepes, Csömör, Mogyoród, Sződ, Vörös-egy-háza, Szada, Valkó et Bagh. In his mendicatur vinum, frumentum, agnelli, carnes, ova, altilia et in tribus locis etiam caules. Quantitatem eleemosynae qua recipi solat, determinare solius est Divina Providentia, utpote plus, minusque benedicentis terram et regentis corda benefactorum. ad succurrendum necessitatibus pauperum". 19 A kripta használatba vétele 1771 végén következett be, mikor Grassalkovich váratlanul meghalt szélütésben. Temetése nagy fénnyel ment végbe, az udvar és a vármegyék is képviseltették magukat. A búcsú járóhely rohamos fejlődésével a község nem tudott lépést tartani, csak a jelen század elején elkezdett nyaraló- és villaépítkezések lendítették fel a helységet és fejlesztették lassan községgé. Az 1870-ben megtartott népszámlálás alkalmával még csak 174 lakosa van, a barátokkal együtt, 11 kivételével valamennyi katolikus. Meg kell még említenünk a kegyhely centenáris ünnepségét, melyet 1863. szept. 5—8-ig tartottak. Mintegy ötvenezren jelentek meg százhúsz községből, ezek mind processióval jöttek, 75 pap jelent meg a jubileumra Besnyőn. 20 A pápai teljes búcsút még valószínűleg Migazzi kérte, aki 1785-ben kelt limitálásában kiemeli, hogy a kapucinusoknak Besnyőn való letelepítésének ő volt a mozgatója. 21 Később VII. Pius nagyboldogasszonyon kívül gyümölcsoltóra, szeplőtelen fogantatásra, kisasszonynapra és pünkösdre engedélyezett teljes búcsút. Ez röviden összefoglalva a búcsújáróhely története, nézzük, hogy a néphagyomány és a ponyvanyomtatványok tudnak-e még valamit hozzátenni. Mária Teréziának nyáron való megszánkáztatását a néphagyomány úgy alakította át, hogy amikor a besnyői templom elkészült, a gróf jelentette a királynőnek, hogy készen van, addig nem engedte felszentelni, amíg ő is meg nem étkezik. Pár nap múlva le is jött, a templomszentelésre vitte aug. 15-én Grassalkovich szánon az uralkodót, ekkor adományozta neki a grófi címet. Valójában a szánkáztatás mint láttuk, 12 évvel korábban történt. Mások úgy tudják, hogy a gróf egyáltalán nem volt vallásos, mindig a papok ellen volt, a gödöllői református templomot is lebontatta és kastélyt építtetett a helyére. A református papok addig jártak a nyakára, míg megígérte nekik, hogy Besnyőn épít számukra templomot, de ebbe a katolikus papok nem akartak belenyugodni. A grófnő a katolikusokat pártolta, elásatott egy szobrot Besnyőn, amelyet meg is találtak, hogy neki legyen igaza, ezért épült a katolikus templom. Grassalkovich a valóságnak megfelelően Gödöllőn kárpótolta a reformátusokat telekkel és építőanyaggal. Mária Terézia szerelmet is ígért volna Grassalkovichnak, ha aratáskor megszánkáztatja, ezért vitte volna el a gróf Besnyőre. A templomépítéskor dolgozott egy kőműves a tetőn, ennek tudománya volt, egy arra haladó kocsit megállított, hiába csinált a kocsis akármit a lovakkal, nem indultak tovább. A kocsis felkiáltott a tetőre, engedje tovább, de az csak nevetett, a kocsis megfenyegette, hogy ő is ért az ördöngösséghez. A kőműves éppen egy szöget vert bele egy gerendába, egyszer csak azt vette észre, hogy az ő keze is oda van szegezve, kénytelen volt tovább engedni a kocsit. Keze azonban nem gyógyult meg, csak akkor, mikor hozzáértette a szoborhoz, addig mindig folyt belőle -a vér. 22 283
