Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Néprajz - Novák László: A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében
л 17. kép. Bartos-féle gunyhó kaminnal, deszkamennyezetes „borkamrával", padlással és szarufás, farhorgos tetőszerkezettel. Irsa, Szabó-dűlő. 1973 solják le, csupán a borkamra részét. Az akácfa keresztgerendákra keresztbe „agácás tompfákat" raktak, s azokat „pelvás sárral" tapasztották le, tehát nem a mennyezet szépmívű kialakítása (gyalult deszkával) volt a cél, hanem annak tartóssága, erőssége. Végeredményben e borkamraegységnek mélyebbre süllyesztésével alakították ki a borház alatti pincét. A Kakasokban levő Hering-féle borház pincével nem rendelkezik, csupán olyan borkamrával, amely a talajszint alá süllyed kissé, de még lépcső kialakítása nem vált szükségessé, tehát átmeneti jellegű a borkamra és pince között (18. kép). Hogy nem készítettek pincét, annak elsődleges oka, a magas talajvízszint, ill. a borház alacsonyabb térszínen áll, viszont a bor nem fagy meg benne, tekintve, hogy jól zárt. A borházak, gunyhók többsége azonban pincével rendelkezik. 69 Ezek között a legegyszerűbb változatot — a már említett — földbe mélyített borkamrák képviselik, míg a bonyolultabbat a különböző mélységben kialakított terek, melyek viszonylag önállóak a borházhoz viszonyítva. Az előbbiek minden esetben a gunyhó alatt helyezkednek el, a talajvíztől meghatározott mélységben. A pincébe ennek megfelelően több-kevesebb lépcsőn lehet jutni. A pince (azaz borkamra) menynyezete — a mélységtől függően — a borház falának felső magassági szintje alá száll, azaz csökken a csonka padlástér magassága, olykor teljesen megszűnik, mivel egybeesik a gunyhó padlószintjével (19—20. kép). Ezen a változó magasságú padlástéren tartják legtöbb esetben a kádakat, egyéb edényeket, szőlőművelési eszközöket, szerszámokat, s ha egészen alacsony, még a prést is ott helyezik el. Lényegében ezeket a borkamrapincéket legkönnyebb készíteni, mivel a mennyezetet legtöbb esetben keresztgerendák tartják, s akáchusángok, 254
