Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Történelem - Szabó Sándor: Stéger Ferenc az operaénekes
JEGYZETEK 1 Németh A., Erkel Ferenc életének krónikája. Bp. } 1973. 91—92. 2 Németh A., i. m. 91. 3 Fabó В., Erkel énekese (Stéger Ferencz). Erkel Ferencz Emlékkönyv. Szerk. Fabó Bertalan dr. Bp., 1910. 191. A továbbiakban Fabó munkájára végig hivatkozom, lévén ez Stégerről mindmáig az egyetlen tudományos és összefoglaló feldolgozás. Nem forrásműként használom Fabó dolgozatát, ellenkezőleg: adatait pontosítani igyekszem. Mivel azonban Fabó tanulmánya Stéger tollbamondása nyomán íródott, azokban az esetekben, ahol más forrás rendelkezésemre nem állt, kénytelen voltam egyedül reá támaszkodni. Ezekben az esetekben az ún. kizárásos módszert alkalmaztam. 4 Fabó В., i. m. ; Magyar Színművészeti Lexikon. Bp., 1931. IV. k. 134.; Ferenczy Múzeum 59.40.1. (FM.) Stéger Ferenc keresztlevele. 5 Magyar Színművészeti Lexikon. 134. A Lexikon adatait Fabó dolgozatához hasonlóan használtam. 6 FM. 59.55.1. Stéger Ferenc naplótöredéke. 7 Színművészeti Lexikon, uo. 8 FM. 59.55.1. § Fabó В., i. m. 191—192. 10 Ferenczy Múzeum Adattára (FMA.) 220. Adatok és visszaemlékezések. Stéger Ferenc operaénekesről. 11 Fabó В., 192.; FM. 59.55.1. 12 FM. uo. 13 FM. 59.45.1. Színlap. Staza (horvát), Der Stég (német) -f- denominális nomenképző. 14 FM. 59.55.1. 15 Fabó В., 200. 16 FM. 59.55.1. 17 Fabó В., 192. 18 Magyar Művészeti Almanach, 1912. 129.; Fabó В., 192. 19 Fabó В., i. m. uo. 20 Életképek, 1848. augusztus 27. 21 Fabó В., 193. 22 Németh A., i. m. 95. 23 Vadnai K., A pesti Nemzeti Színház. Színházi Naptár 1857. évre. Pest, 1856. 10. La Grange, Anna, de. (Lagrange Anna). Az egyik legnagyobb, valaha élt koloratúrszoprán. A francia opera tagja. A pesti Nemzeti Színházban 1850-ben lépett fel. Erkel a Hunyadiba számára külön betétet írt. Az ária mindmáig az énekvirtuozitás egyik próbája. 24 Németh A., i. m. 96—97. Doppler Ferenc (1821—1883). Elébb Pesten, a német színház első fuvolása, majd a Nemzeti Színházban dolgozik Erkel mellett. 1859-től a bécsi udvari balett igazgatója. Erkel benső embere, Stéger is barátságot tartott vele. Bécsi háza a művészek találkozóhelye. Operái (Ilka, vagy a huszártoborzó — 1849, Benyovszky — 1847, Vanda — 1850) az ötvenes-hatvanas években népszerűek voltak, öccse, Károly (1825—1900) szintén a Nemzeti Színház muzsikusa volt. 25 Jókai M., A Nemzeti Színház múltjából. Bp., é. n. 26. 26 P. Kádár J., A Nemzeti Színház százéves története. Bp., 1940. 112.; Rédey T., A Nemzeti Színház története. Bp., 1937. 306—307. 27 Jókai M., i. m. uo. 23 Fabó В., 193.; 195—196. 29 Fabó В., 200—201.; Zenészeti Lapok 1861. július 10. s. k.; Jókai M., i. m. uo. 30 Fabó В., i. m. 202. 31 FMA. 220. Nagy Ágostonné visszaemlékezései. 32 Zenészeti Lapok, 1861. július 2.—szeptember 12. közötti később idézendő számainak kritikai megjegyzései. 33 Fabó В., 198.; FM. 59.41.1. Stéger Ferenc házassági levele. 34 P. Kádár J., i. m. 117.; Rédey T., i. m. uo. 35 Németh A., i. m. 101. 36 P. Kádár J., i. m. 88. 37 FM. 59.55.1. 38 Németh A., i. m. 104. 226