Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Szabó Sándor: Stéger Ferenc az operaénekes

JEGYZETEK 1 Németh A., Erkel Ferenc életének krónikája. Bp. } 1973. 91—92. 2 Németh A., i. m. 91. 3 Fabó В., Erkel énekese (Stéger Ferencz). Erkel Ferencz Emlékkönyv. Szerk. Fabó Bertalan dr. Bp., 1910. 191. A továbbiakban Fabó munkájára végig hivatkozom, lévén ez Stégerről mindmáig az egyetlen tudományos és összefoglaló feldolgozás. Nem forrásműként használom Fabó dolgozatát, ellenkezőleg: adatait pontosítani igyekszem. Mivel azonban Fabó tanulmánya Stéger tollbamondása nyomán íródott, azokban az esetekben, ahol más forrás rendelkezésemre nem állt, kénytelen voltam egyedül reá támaszkodni. Ezek­ben az esetekben az ún. kizárásos módszert alkalmaztam. 4 Fabó В., i. m. ; Magyar Színművészeti Lexikon. Bp., 1931. IV. k. 134.; Ferenczy Múzeum 59.40.1. (FM.) Stéger Ferenc keresztlevele. 5 Magyar Színművészeti Lexikon. 134. A Lexikon adatait Fabó dolgozatához ha­sonlóan használtam. 6 FM. 59.55.1. Stéger Ferenc naplótöredéke. 7 Színművészeti Lexikon, uo. 8 FM. 59.55.1. § Fabó В., i. m. 191—192. 10 Ferenczy Múzeum Adattára (FMA.) 220. Adatok és visszaemlékezések. Stéger Fe­renc operaénekesről. 11 Fabó В., 192.; FM. 59.55.1. 12 FM. uo. 13 FM. 59.45.1. Színlap. Staza (horvát), Der Stég (német) -f- denominális nomenképző. 14 FM. 59.55.1. 15 Fabó В., 200. 16 FM. 59.55.1. 17 Fabó В., 192. 18 Magyar Művészeti Almanach, 1912. 129.; Fabó В., 192. 19 Fabó В., i. m. uo. 20 Életképek, 1848. augusztus 27. 21 Fabó В., 193. 22 Németh A., i. m. 95. 23 Vadnai K., A pesti Nemzeti Színház. Színházi Naptár 1857. évre. Pest, 1856. 10. La Grange, Anna, de. (Lagrange Anna). Az egyik legnagyobb, valaha élt koloratúr­szoprán. A francia opera tagja. A pesti Nemzeti Színházban 1850-ben lépett fel. Erkel a Hunyadiba számára külön betétet írt. Az ária mindmáig az énekvirtuo­zitás egyik próbája. 24 Németh A., i. m. 96—97. Doppler Ferenc (1821—1883). Elébb Pesten, a német színház első fuvolása, majd a Nemzeti Színházban dolgozik Erkel mellett. 1859-től a bécsi udvari balett igaz­gatója. Erkel benső embere, Stéger is barátságot tartott vele. Bécsi háza a művé­szek találkozóhelye. Operái (Ilka, vagy a huszártoborzó — 1849, Benyovszky — 1847, Vanda — 1850) az ötvenes-hatvanas években népszerűek voltak, öccse, Ká­roly (1825—1900) szintén a Nemzeti Színház muzsikusa volt. 25 Jókai M., A Nemzeti Színház múltjából. Bp., é. n. 26. 26 P. Kádár J., A Nemzeti Színház százéves története. Bp., 1940. 112.; Rédey T., A Nemzeti Színház története. Bp., 1937. 306—307. 27 Jókai M., i. m. uo. 23 Fabó В., 193.; 195—196. 29 Fabó В., 200—201.; Zenészeti Lapok 1861. július 10. s. k.; Jókai M., i. m. uo. 30 Fabó В., i. m. 202. 31 FMA. 220. Nagy Ágostonné visszaemlékezései. 32 Zenészeti Lapok, 1861. július 2.—szeptember 12. közötti később idézendő számai­nak kritikai megjegyzései. 33 Fabó В., 198.; FM. 59.41.1. Stéger Ferenc házassági levele. 34 P. Kádár J., i. m. 117.; Rédey T., i. m. uo. 35 Németh A., i. m. 101. 36 P. Kádár J., i. m. 88. 37 FM. 59.55.1. 38 Németh A., i. m. 104. 226

Next

/
Thumbnails
Contents