Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Szabó Sándor: Stéger Ferenc az operaénekes

5. kép. Stéger Ferenc Donizetti Don Sebastian című operájának főszerepében. Zaida, Ginevra Giovanoni-Zacchi. 1869. Barcelona. FM. 74.596.9. „Pest olyan, mint egy-elbűvölt város — írja a kor krónikása Degré Alajos — nem lehet hangos szót hallani: mindenki olyan leverten jár, mintha atyja, vagy testvére temetéséről jönne. Sajtó nincs, nyilvánosság nincs, határaink körös-körül elzárva, aki panaszkodni mer, becsukják . . .". És „ . . . megindul a germanizálás gépezete. Haynau a fedél nélkül maradt német színtársulatot rákényszeríti a Nemzeti Színházra, ahol hetenként két előadást tartanak". Erkel, az operai részleg karnagy-vezetője maga is kedvetlen, ráadásul — amint ez hasonló esetekben történni szokott — a személyzet megmaradt tagjai közt — opera- és prózatársulat közt — háborúság tör ki. A művészek az egyenlőtlen fizetések, szerződtetések miatt szinte bojkottálják a bemutatókat, anyagi gondjaikról a színpadon sem tudnak megfeledkezni — az előadások langyosak, közönség híján pedig veszélybe kerül a színház egzisztenciája. Az új igazgató Simontsits János azonban meglehetősen tisztán látja a válságból kivezető utat. A korviszonyokhoz alkalmazkodva a vitában egyértelműen az operatársulat mellé áll (cenzúra!), elrendeli a korábban sikeres darabok, a Eáléj, Zampa, Kunok, Portici néma, Zsidónő azonnal műsorra tűzését, s az új Doppler-opera, az Ilka betaníttatását. Nem sajnálja a pénzt;

22 állandó tagként ekkor szerződteti Stégért, s a krónikus primadonnahiány enyhítésére La Grange asszonyt, a híres Rossini-énekesnőt.

2? Igaz, részben az érdeklődés hiánya, részben a német színház időzése miatt — az operaelőadások száma kezdetben nem nagy — de Simontsits a törzsgárda tagjait jótékony célú hangversenyek adására, színházon kívüli fellépésekre ösztökélve — lassanként mégis zenei életet teremt az 14 Studia Comitatensia 3 209