Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Stefaits István: A váci járás őstörténetének régészeti kérdései

még a VIII. században is használta, amelynek embertani anyaga az európoid nagy rassz formaköréhez tartozik.

66 Az avar birodalom, melynek középpontja hazánk területe volt, 800 körül Nagy Károly frank csapatainak nyomására összeomlott. Az avar lakosság azonban a helyén maradt.

67 Még az avar uralom idején kezdtek vidékünkre betelepülni a szlávok. Az avar birodalom bukása után megindultak az államszerveződés útján, azonban mielőtt ennek keretei megszilárdultak volna, megjelentek a magyar törzsek.

68 Feltehetően Vác magasságában volt a szláv és a magyar szállásterület halára,

69 a magyar törzsek ugyanis inkább a már megszokott sík vidékeket szállták meg. Vác területén ugyan eddig kifejezetten szláv telep nem került elő, azonban a Hétkápolnánál Hampel József által 1884-ben kiásott, és általa VI—

IX. századinak tartott, ma X. századinak tartott temetőben magyar és szláv leletanyag is előfordul. Legalábbis olyan ékszerek kerültek itt elő, melyeket a kutatás a legutóbbi időkig a szlávokkal hozott összefüggésbe.

70 A tizennegyedik századi Bécsi Képes Krónika szerint, melynek tudományos forrásértéke már csak azért is vitatható, mert a leírt események után háromszáz évvel keletkezett, Vác helyén a városalapítás előtt nagy erdőség volt, melyben nem lakott más, csak egy „Vác nevű remete". Ma már nem dönthető el, hogy valóban létező személy volt-e, azonban Vác neve szláv eredetű, és megtalálható a Petrovac, Karlovac, Drenovac stb. jugoszláviai helységnevek összetételeiben „hely", „telep" értelemben, bár ma már önálló szóként nem szerepel.

71 A váci járásban eddig honfoglalás kori leletek nem kerültek elő, azonban a következő századból, a 900-as évekből már van magyar temető Radon és Pencen.

72 A váci X. századi temetőről már szóltunk, melyben magyar és szláv anyag vegyesen fordul elő. Valószínűnek kell tartanunk, hogy ez a temető, ahová közvetlenül az államalapítás és a városalapítás előtt temetkeztek, a magyar és a szláv összeolvadás bizonyítéka. Ennek bizonyítására azonban a meglevő régészeti anyag nem elégséges.

73 Területünk előtörténete akkor ért véget, amikor Vác városát megalapították. Ennek pontos idejét azonban még nem ismerjük. Annyit tudunk, hogy a város (és a püspökség) megalapítása 1000 és 1075 között történt. Semmilyen tudományos bizonyíték sincs arra vonatkozólag, hogy a váci püspökséget I. István király alapította volna, az pedig, hogy az első váci székesegyházat I. Géza építtette volna, és ide is temették el, a háromszáz évvel későbbi Bécsi Képes Krónika közlése, mely régi szájhagyományt jegyzett le olyan korban, amikor a legendaképződés gyors és erőteljes volt. Vác városa azért ünnepli városi létének 900. évfordulóját 1975-ben, mert az 1075-ben kelt garamszentbenedeki apátsági alapítólevélen fordul elő először Vác neve a „civitas" megjelöléssel, mely akkoriban várost jelentett.

74 18