Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (1907–1918)
budapesti kőművesszakosztályának, a fuvarozómunkások szövetsége budapesti szervezetének működését. A rabszolgatörvényt felújító derestörvénnyel együtt megindult a Földmunkásszovétség elleni támadás. A szövetség 1906-ban kb. 50 000 főt számlált, 1907-re a tagok száma 12 000-re, 1909-re pedig 1500-ra csökkent. 18 A kormány terrorjával szemben az MSZDP megpróbálta felvenni a harcot. Követelték a szervezkedési, gyülekezési, egyesülési jogot s a munkássajtó szabadságát. Követeléseik homlokterében most is az általános és titkos választójog állt. 1907. október 10-én, a „vörös csütörtökön" 200 000 munkás szüntette be a munkát. A Parlament elé vonuló tömeg követelte a Szociáldemokrata Párt követeléseinek teljesítését. A .,vörös csütörtök" követeléseinek támogatására Vácon is népgyűlést tartottak több száz munkás részvéteiével. Országszerte nagy felháborodást váltott ki az elsikkasztott választójogi reform. 1907-től a munkásmozgalmi apály ellenére rendszeresek a választójogot követelő tüntetések, sztrájkok. Az MSZDP országos akciót szervezett az ún. plurális választójog-tervezet ellen. Körlevélben szólította fel a vidéki szervezeteket gyűlések, tüntetések tartására. »Tisztelt Elvtársak ! A Pártvezetőség az általános választói jogért a leg erélyesebb küzdelmet határozta el. Ezen küzdelemben a vidéki elvtársak erélyes és nagy támogatására számítunk. Most midőn a kormány jogfosztó terve ismeretes, egy pillanatot sem szabad tétováznunk. Elvtársaink, vidéken mindenütt folytonosan gyűléseket tartanak az általános választói jog napirenddel, a gyűlések után a munkások mindenütt tüntetéseket tartanak ! Ezeknek a tüntetéseknek folyamatosan meg kell ismétlődniök ! A tüntetés tervét és végrehajtását a pártvezetőség bízza két megbízható elvtársra, akik csak közvetlenül a tüntetés előtt adják a tervet tudtukra a munkásoknak. A gyűlések megtartásáról, a gyűlések és tüntetések lefolyásáról a „Népszava" o, legrövidebb úton értesítendő. Szociáldemokratikus üdvözlettel a pártvezetőség megbízásából Vántus Károly sk. párttitkár« 19 A koalíció a ránehezedő nyomás hatására kénytelen volt 1908 novemberében benyújtani egy választójogi reformtervezetet. Ez a törvényjavaslat az ország lakosságának több mint felét kizárta volna a szavazásból. A javaslat a szavazati jogot iskolai végzettségtől, vagyoni állapottól tette függővé. A lakosság 65%-át kitevő analfabéták 12-en kaptak volna 1 szavazati jogot. Ezt a rendkívül reakciós javaslatot a legnagyobb terrorral sem sikerült elfogadtatni. Vácon az 1900-as évek elején az életszínvonal sok tekintetben az országos átlagnál is rosszabb. A polgármester az 1907-es költségvetés előterjesztése előtt arról számolt be a képviselő-testületnek, hogy ,, . . . a legsürgősebb és tovább már halasztást nem tűrő teendő, a városra folyton súlyosabb teherként nehezedő szegény ügy, ... s a rendőrkapitányi hivatal átszervezése és a rendőri létszám gyarapítása.". 20 183