Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Történelem - Vass Előd: Vác 1560. évi török vámnaplói
13 A magyarországi hivatalos török pénzügyi hivatalok iratai megegyeztek a Grúziában készült hasonló rendeltetésű iratokéval : Dzikija, S., Prostrannüj resti gürdzsisztanszkovo vilajeta. Tbiliszi, 1947. 490. 1. 14 A vámnaplók kéziratát a bécsi National Bibliothek őrzi: Mxt. 577. (Kat. Flügel 1357.) jelzetek alatt. Terjedelme 50 fólió, ebből hét beíratlan. Ezek közül az 1560. évi váci vámnaplók a 38—49. számozott lapokon találhatók. .. 15 Az 1560. évi váci vámnaplókból kis részletet német nyelven Fekete, L., Die Siyaqat Schrift... i. m. 305. 1. с. művében közölt. 16 Az öt említett dunai átkelőhely marhavámját 1559. április 14-től a váci török pénzügyi hivatalhoz (muqata'a) csatolták: Fekete L.—Káldy Nagy Gy., Budai török számadáskönyvek ..., 603. 1. 17 Tragor L, Vác kis könyve. Vác, 1927. 92. 1., ír a váci négy országos vásár napjairól: április 10-én virágvasárnapi, augusztus 15-én sarlósnapi, október 16-án Gál-napi és december 29-én Tamás-napi vásár volt. 18 Barkán, ö. L., XV ve XVI íncí asírlarda Osmanlí Imparatorlugunda Zirai Ekonomikin Hukuki ve Mali Ssaslarí. Istanbul, 1943. 303. 1. említi a budai szandzsákra vonatkozó elvámolási rendelkezések között: „terhelt kocsitól négy és terhelt nagy szekértől hat akcsét vegyenek és üres nagy szekértől négy akcsét és üres kocsitól két akcsét szedjenek ..." 19 Uő., i. m. 301.1. „de a kereskedők és árusok, a piac napján helypénz címén fél akcsét (egy dénár) adjanak..." 20 Uő., i. m. 301. 1. „és a levágott szarvasmarhától vágóhídi illeték címén darabonként két akcsét (négy dénár) és négy juhtól egy akcsét (két dénár) adjanak..." 21 A Bécsből a Dunán hajóval Isztambulba utazó követek naplóiban szereplő leírások alapján: Taf ferner, P., Caesarea legation, quam..., Viennae, 1668. 14. 1. és még Tragor L, Vác kis könyve ..., i. m. 64. 1. 22 Gökbilgin, M. T., XV—XVI. asírlarda Edirne ve Pasa livasí. Istanbul, 1952. 87. 1. 23 Barkán, O. L., i. m. 301—303. 1. 24 A vámilletékek elnevezése ekkor még nem volt következetes, mert a híd-, rév- és útvám esetében a vámot a gümrük vagy a bag szó váltakozva jelentette, csupán a harmadik vam, a magyar vám szó volt állandó kifejezés. Az értékvámnál a szóhasználatban pedig három kifejezés, a gümrük, bag és resim váltakozott szintén. 25 Fekete L.—Káldy Nagy Gy., Budai török számadáskönyvek..., 392. 1. és még Vass, E., Éléments pour compléter l'Histoire de l'Administration des finances du Vilayet de Buda au XVIème siècle. Studia Turcica. Budapest, 1971. 486. 1. 26 Baraczka î., A hazai pénzrendszerek és pénzek történetéhez 1540—1560. Levéltári Közlemények. XXXVI. évf. Budapest, 1965. 242. 1. 27 Káldy Nagy Gy., Török adólajstrom Baranyából a XVI. századból. Budapest, 1966. 118. 1. 28 Hinz, W., Islamische Masse und Gewichte, Leiden-Göttingen. 1955. 41. 1. említi: „a búzánál a kile súlymérték 20 okká, tehát 25,656 kg-ot számít", egyébként a kile értéke rendkívül különbözött, de a török defterekben a fenti 20 okkás, ún. isztambuli nagy kilét használták. A szöveteknél a vég (pastav) 13,50 m volt. 29 Egykorú leírások Magyarország természeti viszonyairól, termékeinek felhasználásáról: Oláh M., Hungária et Atila..., Vindobonae, 1762. 15. 1. és még kereskedők egykorú feljegyzéseiből: Országos Levéltár (továbbá O. L.) E—154, Városi és kamarai iratok, Fol. Lat., 1239 No. 30 Maksay, F., Ungarns Landwirtschaft zur Zeit der Türkenherrschaft. Agrártörténeti Szemle. IX. évf., Budapest, 1969. 10—37. 1. 31 A Kommenda szervezet lényege az a megbízás, amelyet egy vállalkozó (rendszerint külföldi pénzember) ad kölcsöntőkével valamely magyar kereskedőnek (faktornak), aki az üzlet lebonyolításával kapcsolatos feladatokat látta el, sokszor saját alkalmazottainak tömege mellett, lásd Komoróczy Gy., A magyar kereskedő osztály kialakulása. Kassa, 1944. 15. 1. 32 A debreceni kereskedők a budai és belgrádi török kereskedőkkel állandóan kereskedtek, tőlük szintén megbízásokat kaptak és kölcsöntőkét, ezek a magánmegbízások a magyar—keleti (török) kereskedelmi kapcsolatokat jelentették, amint erről beszámol: Roncsik J., Egy debreceni kereskedő pusztulása. Debrecen, 1927. 55. 1. 33 Szakály F., Balázs deák gyöngyösi kereskedő üzleti könyvei (Adalékok a hódoltsági terület kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVI. század végén). Agrártörténeti Szemle. XIII. évf. 3—4. sz., Budapest, 1973. 366—370. 1. и* 163
