Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Stefaits István: A váci járás őstörténetének régészeti kérdései

lakott lehetett, egészen a negyedik század hetvenes éveiig, amikor is a rómaiak kiépítették a két Duna-ág négy partján erődláncolatukat.

37 Fentiek alapján nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy egy nemrégiben megjelent váci kalauz arról ír, miszerint városunk helyén egy hatalmas „Uscemum" nevű római város volt, és még a forrását is megnevezi. Csakhogy a forrásból, Ptolernaioszból mindössze annyi derül ki, hogy Uscenum (és nem Uscemum) meghatározhatatlan hely a jazyg területen, azaz valahol a Duna—Tisza közén.

38 Vác területén sem a földmunkák, sem az ásatások, sem a történelemtudomány egyéb szakágai nem mutatnak városra, de még településre sem a római korban, kivéve egy kereskedőallomást, melyről a váci múzeum éremleletei tanúskodnak.

39 Karcsú Antal Arzén más véleményen volt. Bár elismerte, hogy a Vácott levő római feliratos kövek Aquincumból és környékéről valók, a barbárokkal folytatott kereskedelmet és nem mást bizonyító pénzérmeleletekre hivatkozva kijelentette: nem lehet tagadni, hogy Vác területén virágzó római gyarmat volt/'

0 Egyébként a római időkben járásunkban volt az északi határa annak a Dunától keletre eső területnek, melyet a szarmata-jazyg törzsek tartottak megszállva, és annak a Dunától északra eső területnek a déli határa, ahová időszámításunk első századában a quádok települtek be/'

1 A quádok és a szarmata-jazygok közé Vác környékén ékelődtek be az osok, akikről azonban leletanyag hiányában bővebbet nem tudunk/'

2 Itt nem térünk ki egy másik tévedésre, mely tudományos munkában jelent meg, mely szerint Vác területén a római korban beneficiarius állomás volt. Ennek tarthatatlanságát ugyanis egy korábbi cikkünkben már bizonyítottuk/'

3 Vác város területén állandóan kerülnek elő a földből római pénzek ma is. Mint már mondottuk ebből kereskedőállomásra lehet következtetni. Azonban nézzük meg a dolgot tüzetesebben. Az eddig előkerültek közül a legkorábbi római pénz időszámításunk kezdete körüli. Ilyen azonban csak egy-egy akad, míg az i. sz. első századának közepe utáni római pénzek jelentős mennyiségben jönnek elő. Ebből az következik, hogy városunk helyén római kereskedők „barbárokkal" bonyolíthattak le üzleteket, Augustus principátusától kezdve esetenként, Claudius uralkodásától kezdve pedig rendszeresen. Tekintettel arra, hogy pénzeken kívül egyéb régészeti bizonyítékunk nincs, így meg kell hagyni azt a lehetőséget is, mely szerint esetenként a barbárok forgalmazták a római pénzt egymás között, hiszen nekik nem minden esetben volt saját pénzük. Ez esetben viszont a pénzek későbbi időpontokat is datálhatnak, mert a barbárok használtak régebbi, elavult római pénzeket is. Kevés vagy hiányos leletanyag esetén sok mindenre kell gondolni. Nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy amiért Vácott előkerült egy római pénz a principátus időszakából, tehát Vác területén a principátus időszakában római kereskedelmi élet folyt, mint azt városunk régebbi történetírói közül többen is megtették. Soproni Sándor megjegyzi, hogy a Duna bal partján fekvő római ellen-őrtornyok legénysége a barbárokkal folytatott kereskedelmet ellenőrizte, sőt valószínűleg maga is kereskedett/'

4 Az eddigi kutatások szerint a bal parti ellen-őrtorony-hálózat a 370-es években épült nagy valószínűséggel. Az eddig előkerült őrtornyok közül ekkor épülhetett a dunakeszi, a váci (a Szentendrei-szigeten levő Bolhavár és még elő nem került párja a váci hajógyárnál), a verőcei őrtorony, mely a valóságban kikötő volt a mellette levő híddal,

45 valamint a nem hitelesen feltárt szobi őrtorony. Ezeket Valentinianus császár 374-ben, vagy az azt meg14