Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Régészet - Balanyi Béla: A Nagykőrös–ludasi kereszt
2 Kovács E., Limoges-i zománcok Magyarországon. Bp. 1968. 33—34. 43.; Kátay M., Napisten színeváltozásai. Művészet 1973/11. 3—5., 12. 45—46.; Tóth S., Még egyszer a ludasi keresztről. Művészet 1974/9. 44—45.; Nézzük meg jól a múlt emlékeit. Művészet 1974/12. 45. ; Bosnyák S., Meddig élt „Napisten" ? Művészet 1974/9. 46. 3 Nagykőrösi Arany J. Múzeum Adattára 280—70/1. Ásatási napló I. k. 1958. szept. 18.—1962. szept. 21. 121—123. 4 A ludasi határrész Nagykőrös belterületétől északkeletre 6,5 km-re esik. 5 Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya. Nagykőrös Város Levéltára (a továbbiakban: PMLNKO NKL), Számadáskönyvek 1626—1640-ig, Salariumok. 6 PMLNKO NKL Zártlevéltár P. 1. Pötharaszti határper a bödrei részre vonatkozóan. Tanúvallomás 1642-ből. 7 Ballá G., Nagykőrösi krónika. Kecskemét 1970. 36. 8 Újszövetségi Szentírás. Róma 1951. János evangélium 20. rész. 22—23. vers. 9 Kátay M., i. m. 5. 10 Diószegi V., Sámánizmus. Bp. 1962.; Diószegi V. szerk., Az ősi magyar hitvilág. Bp. 1971. — A lektorok véleménye szerint a pogány és keresztény vallási jelképek értelmezését adó leírás kellő analógiák hiányában nem bizonyított. Mint gondolatébresztő és a téma megoldásához esetleg közelebb vivő elméletet ennek ellenére közlésre javasoltuk. (Szerk.) 11 Kovács E., i. m. 43.; Unger E., Magyar Éremhatározó I. Bp. 1960. 5. CNH 8. 12 Unger E., i. m. 6. CNH 24. 13 I. m. 10. CNH 263. 14 I. m. 10. CNH 163. 15 Nagykőrösi Arany J. Múzeum Numizmatikai leltár 1244. 16 Uo. 1246. 17 Uo. Régészeti leltár 61.1.2.1—2. 18 Dmnes I., Honfoglaló magyarok. Bp. 1972. 19 Bobrovszky I., Kecskemét ötvössége a XVII. században. Ars Hungarica 1971/1. 95. 101. 103. 105. 20 Gervers-Molnár V., A középkori Magyarország rotundái. Bp. 1972. 20—22. képek. Béla Balanyi: LA CROIX DE NAGYKÖRÖS-LUDAS Cette croix de procession fut trouvée à Ludas, aux confins de la commune de Nagykőrös dans les éboulis de l'église d'une agglomération du XI — XIII e siècle. Le plan de l'église a la forme d'un cercle dans lequelle s'ouvrent quatre collatérales semicirculaires. A l'extrémité inférieure de la croix se trouve un disque avec la représentation d'une croix de Malte, tandis qu'au recto et au verso les bras sont décorés d'un ornement tressé. A droite et à gauche du Corpus, aux deux extrémités du bras plus court on voit les figures de deux hommes vêtus d'habits sacerdotaux et portant la mitre d'évêque. La croix est faite en bronze doré, utilisant diverses techniques d'orfèvrerie (gravure, poinçage, gemmes). Si l'on recherche le lieu et la date de sa provenance, on est confronté avec pas mal de problèmes trouvant leur origine dans les représentations inhabituelles, étrangères à l'iconographie chrétienne, notamment les deux personnages secondaires mitres et la couronne à plumes du Christ. Selon toute probabilité cette croix a été faite en Hongrie à la fin du XII e siècle.
