Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Balanyi Béla: A Nagykőrös–ludasi kereszt

Az egyházi ruhás férfialakok körül látható sugárzás, azt látszik kifejezni, hogy a Krisztus-tanítások közvetítője az egyház. Erre a Corpus és a mellékalakok közötti végtelen fonatból is következtetni lehet. A Krisztus fején látható tollkorona, kapcsolatba hozható a magyar pogánykori hitvilággal is, ábrázolhatták Krisztust, mint sámánt. A sámán közvetített az emberek, a felső világban lakó jó szellemek és az alsó világban lakó rossz szellemek között. Áldozatot mutatott be, gyógyított. Állt a középső világban és az égig érő fán felemelkedett a felső vagy az alsó világba. Áldozatok árán is igyekezett a rossz szellemeket kiengesztelni. A szellemhit szerint a betegségnek ők az okozóik, de okozói minden rossznak. Krisztus keresztje is földön állt. Halála után felment a mennyei Atyához, majd leszállt a pokol tornácán várakozó lelkekhez, hogy a megváltás örömhírét megvigye nekik. A keresztény hitvilág szerint Krisztus keresztje felér a mennyei Atyához és úr a pokol fölött. Azonos az égig érő fával. Krisztus is gyógyított, mint pap áldozatot is mutatott be. Saját magát áldozta fel a kereszten. A mennyei Atyának bemutatott keresztáldozat az emberiség megváltását eredményezte, melynek következménye az örök élet.

10 Az elmondottak nem kívánták azt állítani, hogy a kereszténység Magyarországon a nagykőrösi kereszt készítése idején a két hitvilág vegyüléke lett volna. A keresztény vallás tételes vallásként jelentkezett, melynek elsajátítása, gyakorlása hosszas tanulást igényelt. A sámántudományt rövid idő alatt elsajátította az, akit a „szellemek arra kényszerítettek", vagy hajlamot érzett hozzá. A szellemhit hiedelemvilág, nem tételes vallás. A szellemhit a köznép szellemi világában tovább élt, csaknem napjainkig. A sámánok tűntek el, vagy egyre ritkultak. Mint „látó emberek" vagy gyógyítók még sokáig itt-ott felbukkantak. A kereszt hátoldalán látható ábrázolás már kevesebbet mond. A fonatdíszítés itt összefüggőbb, tetszetősebb. A korongról induló fonat a kereszt egész felületét végigkússza. A hosszabb szárnyakon levő táblákon szétágazik és kilevelesedik. Feltételezhető értelme, hogy az élet az Istenből indul ki, melyből élet fakad, de egyszer minden élet visszatér az Istenbe. A sugárzást és a meleget jelképező cizellálás a keresztre, még a táblákon levő ágak és levelek közé is kihat, melynek jelentése ugyanaz, mint a mellső oldalon. A keresztünk hátoldalán kúszó fonat, ágaival és leveleivel szintén életfának tekinthető, melyből kilenc-kilenc új hajtás ágazik ki, melyeken éltető fényben és melegben levelek sarjadnak. Kátay Mihály felveti a gondolatot, hogy a kétágú fonat nem növényi szár, hanem összecsavarodott kígyók teste. A táblákon látható kilenc-kilenc ág kígyók szétágazott nyaka, melyeken kígyófejek láthatók. Az alaposabb megfigyelés inkább növényi szárra enged következtetni, mint kígyótestre. Az ágak inkább sarjadó csíráknak, melyeken kibontakozó levelek vannak. A kereszt készítési idejét Kovács Éva az 1270-es évekre teszi. Ezt az időmeghatározást azért sem lehet elfogadni, mert azokban a falvakban, melyekben a tatárjárás következtében megszűnt az élet, már alig hihető, hogy oda valaki körmeneti keresztet készíttessen. A készítési idő meghatározása céljából az Árpád-házi királyok pénzérmein előforduló keresztábrázolásokat tanulmányoztam. A máltai keresztet először Péter

11 (1038—1041, 1043'—1044) dénárján ábrázolták. Keresztünk felső ágaival egyező kereszt I. Géza

12 (1074—1077) dénárján látható. Kettős keresztet III. Béla (1172—1196) idejétől alkalmaznak a magyar pénzérmeken. Még nem általános, de már a címerpajzsban is előfordul az egyik vereten,

13 sőt a nagykőrösi kereszttel egyező alakot is láthatunk III. Béla dénárján.

14 A megtalálási helyet 1965 májusában, gyümölcs telepítése céljából 0,8 m mélyen felszántották, melyhez a templom és temetőhely is beleesett, ezért leletmentést 9« 131