Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Balanyi Béla: A Nagykőrös–ludasi kereszt

A hátoldalon a kétágú fonat folyamatos. A hosszabbik szárnyak kiindulásánál finom ívben bújnak át egymás alatt és vissza. Felkúsznak a kisebbik kereszt szárán, itt ismét átbújnak egymás alatt, kimennek a szárnyakra és visszabújva felmennek a felsőágra. Megszakítás nincs rajtuk. A korongból kiinduló és oda visszatérő folyamatnak látszanak. A hosszabbik szárnyakon levő táblákon is áthaladnak és azokon ágakra bomlanak. Öt ág a fonatból indul ki, kettő a díszül szolgáló keretből, illetve az alakul át szárrá. Mindegyik szár végén levél helyezkedik el, a táblák szélén látható karéjban, mind a kilencben egy-egy. A szárak sugarasan mennek szét a táblák felületén. (A szárak szélessége 0,00í2— 0,003 m. A levelek hossza 0,009—0,011 m, szélessége 0,003—0,005 m.) A jobb oldali táblán öt levél lefelé és négy levél felfelé néz. A bal oldalin hasonló a helyzet. Fölfelé három levél és lefelé hat levél fordul. Ezen különbségnek számít az a poncoló val vágott vonal, mely a tábla szélével párhuzamosan halad és átvágja a szárakat, az ágakat és a leveleket is érinti. Mindkét táblán az ágak és levelek közötti felületen, az ágak tövétől sugárzást, ragyogást apró hegyes szögecskék, cikcakk vonalkák képezik. 1—4. képek. A kereszten a főalak Krisztus alakja. Magassága 0,136 m, kiterjesztett karjai szélessége 0,131 m. A kitárt karok, a merev testtartás, egyenesen tartott koronás fej maga is kereszt alakot mutat. Krisztus nem töviskoronát, hanem öt tollból kialakított koronát, körbevágott hajat, lecsüngő bajuszt, rövid szakállat visel. A korona pártaszerűen helyezkedik el a fejen. Tolldíszén a legszélesebb a középső toll, kettős vésett kereszt látható rajta. A szára a toll gerincével egyezik. A végét és a szárnyak végét hegyes poncolóval ütött pont jelzi. A két szélső tolldísz vége visszahajlik. A Corpus legkimunkáltabb, legkifejezőbb része az arc. Nem a szenvedő Krisztust, hanem Krisztus, mint királyt ábrázolja. A szemek ugyan lehunytak, de az egyenes fejtartás élő ember benyomását kelti. A kezek, kinyújtott ujjak szintén műves megmunkálásúak. A hüvelykujj vége kissé felgörbülten záródik a mutatóujj mellé. A mellkason a mellizmok, az emlőbimbók, a bordák vékony véséssel vannak jelölve. A mellkas és has is domborított. Hason a köldök körélű poncolóval beütve. Az ágyékkötőn stilizált virág- és levéldísz látható. A virág-, inda- és levélformák enyhén domborodnak. A mélyebb felületek finoman cizelláltak az egész finom vonalú gondos munka. A fejnek, kéznek, törzsnek mondanivalója van. A lábnak már nincs szerepe. A kidolgozása már kevéssé részletes, inkább madárlábra emlékeztet. A térdeket, lábszárakat, lábujjakat véséssel jelölte a mester. Ugyanúgy mint a kereszt, a Corpus is bronzlemezből készült. A fej üregét és a korona homorú részét ólommal töltötték ki, hogy könnyen ne torzulhasson. A felrögzíthetés céljából a tenyereket átfúrták. A lábfejek nincsenek átfúrva, hanem a talpakhoz csatlakozó nyúlványon van lyuk. Ezen a lyukon jön át a négy karomban végződő szegecs, mely a lábnál levő zöld követ tartja, s egyúttal a Corpust is a kereszthez rögzíti. 5. kép. A jobb oldali tábla mellső oldalán látható egyházi ruhás férfi alakja is bronzlemezből készült. (Magassága 0,048 m, szélessége 0,012 m.) Részletesen az arcát dolgozták ki. Főpapi süveget visel, tekintete a kezében levő ereklyére szegeződik. Kezét a táblához rögzítő szegecs végén látható négy karom képezi. Kőmaradványt fog, mely a kereszt megtalálásakor nagyobb és kék színű volt, de a kereszt tisztításához használt folyadék oldotta meg, s színtelenítette el. A főpapi süveget pártaszerűen képezték ki és a fejüreget ólommal töltötték be. A palást díszítése, a stóla, a palást alól kilátszó csipkés karing, a süveg díszítése finom 128